Aggódom a lányom miatt! Mit tehetnék?

Most majd valószínűleg jön a sok válasz, hogy beszélgess vele, stb. Persze, meg lehet próbálni. De saját tapasztalatból mondom, hogy nem biztos, hogy sikerülni fog. Az én szüleim ugyan nem váltak el, de mióta volt egy oltári nagy balhé- és veszekedéssorozat (évekig tartott de az utolsó pár hónapban élesedett ki), azóta egyszerűen nem tudok apukámmal beszélgetni. pedig ő próbálkozik, mindig jön meg kérdez, de már nem ugyanolyan a kapcsolatunk, és ha tehetem, inkább elvonulok a szobámba tanulni vagy gépezni vagy épp rejtvényt fejteni. Persze remélem, hogy nálatok meg tud oldódni a dolog, de én úgy gondolom, hogy egy gyereket akármilyen korban tud rohadt súlyosan érinteni a szülők kapcsolata (esetetekben a válás), és ezt megoldani nem akarat kérdése.

19/L

Nyiss felé más indokkal!

Hívd el fagyizni, kérd meg, hogy fesse ki a körmöd (lehetőleg olyan mintával, amit egyértelmű, hogy egyedül nem tudsz megcsinálni), mondd, hogy segítsen bevásárolni és hazavinni a cuccokat.

Közben elbeszélgettek egy kicsit. Női dolgokról (haj, köröm, ruha, pletykák és a többi), aztán kicsit komolyabb témákról. "A múltkor hallottam, hogy az ismerős lánya ..." kezdetű sztorikkal megismerheted, miről mit gondol.

De ha csak úgy, egyik napról a másikra azt akarod, hogy megnyíljon neked, de eddig nem beszélgettetek egymással, akkor az úgy nem is fog menni.

Soha nem késő!

Ettől függetlenül kénytelen leszel belenyugodni, hogy lassan felnő. Lesznek, vannak, és voltak dolgai, amikről te már nem fogsz tudni.