Reménykednek, reménytelenül? 40 felett gyermek nélkül, saját gyermekért-, normális kapcsolatért kapkodni.

Én 38 éves vagyok, túl vagyok egy váláson, elpazaroltam 8 évet az életemből egy pasira, akinek esze ágában nem volt családot alapítani. Eddig nekem sem, de aztán 36 évesen, mikor már a karrierem szépen ívelt, eleget szórakoztam és bölcsnek éreztem magam, elkezdett hiányozni valami más és belefásultam a hétköznapokba a férjem mellett.

Most ott tartok, hogy se gyerek, se kapcsolat, de nem vagyok elkeseredve, nyitott szemmel járok és bízom benne, hogy leszek még szerelmes. Mindig igyekeztem fiatalosan gondolkodni, csinosnak lenni, remélem, hogy még egyszer boldog leszek valaki mellett. A gyerek kérdés bizonytalan, már most is elég idős vagyok ahhoz, hogy szüljek, de még mire szerelmes leszek, kialakul a bizalom, élünk egy ideig és megismerjük egymást, leszek vagy 44. Ekkor meg már nem vágnék bele, szóval nem tudom, lesz, ami lesz.