Nem tudok megbocsátani a szüleimnek mit tegyek?

...nem tudom megbocsátani hogy egy életképtelen lelki beteg sz@rnak neveltek. Nincs rossz viszonyunk ,csak azt vettem észere kerülöm őket és utálatot is érzek . :(

Anyám sosem volt boldog ember,de ő vitte az anyagi dolgokat a vállán .Apám a laza életművész..elvan. Elváltak amúgy. Én pedig kiborulok, nem érzem jól magam a világban . Kerestem pszichológust, jártam tréningekre. De azt az érzést nem tudom megszüntetn-és egy időután szánalmas h még egy beszéletésért is fizetnem kelle valakinek.. Van még melóhelyem de mivel kb véget vetnék ennek a szerencsétlenkedésnek ..nem tudom megélni ami velem történik. Vagyis olyan mintha nem a saját életemet élném. Ha valami fájdalom ér hazamegyek az albérletbe magamra zárom az ajtót és örülök h nem látom nem hallom a világ kétszínű boldogtalanságát. Hogy nem akarják meglopni az amúgy érzékeny szeretetre vágyó személyem. hogy nem tiporják mégjobban a lelkem.

Nem tudom mi lenne a megoldás ..a fizikai távolság? azt se tudom mit kéne éreznem a szüleimmel kapcsolatban ..-de olyan mintha én itthon mindig csak egy vágyaitól elszakadt csődtömeg lennék.és csak kapálódzok h jobb legyen ..de nem lesz jobb. Nincs káros szenvedélyem, van bennem valami méltóság tudat bizonyos dolgok iránt. Pont ezért érzem h méltatlanul érni se érdemes.

egy kétségbeesett 29 éves ember.