Állatokkal "engesztelik" ki gyermekeiket a szülők?

Szerintem nem lehet áltanlánosítani. De az nem lehet, hogy az elvált szülők gyerekei általában érzékenyebbek, és jobban igénylik egy kisállat önzetlen szeretetét, esetleg jobban vágynak rá, hogy gondoskodjanak egy másik kis lényről?

Nem hinném, hogy a szülők tukmálnák rá a gyerekükre a kisállatot, anélkül, hogy az vágyna rá...

Az én szüleim is elváltak, és tényleg azóta mindig van kisállatom, de ez azért volt, mert apának sosem volt semmilyen kisállata, és anya sem tűri meg a lakásban őket, így a válás után apukám beszerzett két papagájt, részben magának, részben pedig nekem. Ezután jöttek sorban a különböző rágcsálók, halak, jelenleg nekem egy cicám van, apáéknak pedig egy kutyájuk.

Egyébként azért is jó, mert a gyerek felelősséget és gondoskodást tanul általuk.

Egyke vagyok, apám külön élt. Nem volt semmilyen állatom, akárhogy hisztiztem, anyu nem engedte. Most már felnőttem, barátommal élek és vannak kisállataim.

Barátom szereti az állatokat, neki volt több állata kiskorában, pedig van testvére és a szülei sem voltak elválva.

Ez csak a szülők hozzáállásától függ szerintem.

Nem láttam még olyan gyereket, akit ha beviszel egy állatkereskedésbe, akkor egyik állatot sem akarta volna hazavinni. Csak a szülők gondolkodnak el rajta, hogy azt az állatot el kell helyezni a lakásban, lehet hogy koszol, etetni, gondozni is kell, és ha úgy érzik, hogy ez problémás lenne, akkor nem veszik meg.