Akit eltart a a párja, az hogyan éli ezt meg és mi a jövő képe?

Én mondhatni kényszerből nem dolgozok, külföldön élek a (külföldi) férjemmel, és az itteni jogszabályok meg bürokrácia miatt a másfél év alatt még nem sikerült megszereznem az engedélyt, hogy hivatalosan dolgozhassak (eleve 1 évvel a házasság után lehetett csak igényelni).

A férjem ugyan jól keres, kétszer annyit, mint én az esküvő előtt otthon, viszont a fizetése 80%-a elmegy a lakás törlesztőrészleteire, nem éhezünk ugyan, de azért ötször meggondoljuk, mit vehetünk meg.

Hogy mit csinálok egész nap.. konkrétan semmit. Másfél éve ülök, és szétunom az agyam (kettesben élünk, ő napközben dolgozik), annyi, hogy este főzök. Megőrülök, hogy csinálhassak valamit, bár nem érezteti, hogy eltart, mert tudja, hogy nem tehetek róla, de én azért tudom, hogy jól jönne az extra pénz, ráadásul úgy érzem, hogy csak öregszem, előtte otthon agyonhajszoltam magam a munkahelyemen, és nagyon hiányzik, hogy végre valami értelmeset csináljak.

Most 8 és fél hónapos terhes vagyok, egy hónapja kaptam egy ideiglenes, 2 hetes (de összesen 8 nap) nem hivatalos tolmácsolási munkát, és még így is boldogan elvállaltam, nem érdekelt, hogy már állni is nehéz, mert vééégre volt valami tennivalóm. És a pénz is nagyon jól jött így szülés előtt, a 8 nap munkáért majdnem kétszer annyit kaptam, mint 2 éve otthon a munkahelyemen egy hónapra, így a baba cuccait jó ideig legalább ebből tudom fedezni. Már alig várom, hogy szüljek, és kicsit rendbejöjjek, amint lehet, fogok ilyen lehetőségeket keresni.