Mennyire hagyod/hagynád önállósodni 18 éves lányod?

ma 22:39

108 évesen inkább már néni:):P

Nálunk ez úgy van, hogy szólok itthon, hogy holnap/aznap elmegyek, és mikorra vagyok várható. Ha később jövök, vagy nem jövök, hazatelefonálok. Megbíznak bennem, és tudják, hogy nem csinálok hülyeséget.

Annyi idősen 300km-re mentem egyetemre,semmibe nem szóltak bele,azt csináltam amit akartam.Előtte is,épp ezért nem volt mivel visszaélnem,nem is tettem.

Mennyire szólsz bele a dolgaiba? Milyen dolgaimba mennyire szól bele?A hajszínemről pl. :)kikérem a véleményét,az időbeosztásomról,életvitelemről nem.

Engedélyt kell kérnie,ha el akar menni vhová,vagy csak bejelenti,hogy megy ide és ide?

Soha nem kellett engedélyt kérnem.Oda mentem,ahová akartam.Azt mondták,amíg tanulok,azt csinálok,amit akarok.

Milyen a viszonyotok?Szuper,imádom őket.Szerintem ők is bírnak:)

Én friss 18 évesen kimentem egy nyárra Londonba angolul tanulni, és akkor valami nagyon megváltozott. Valahogy rohamosan megugrott bennem az igény, hogy önálló-akarok-lenni.

De amíg gimibe jártam addig voltak olyan dolgok, amikkel trükköznöm kellett. Anyukám nem szereti, ha valami nem úgy történik, amit ő akar. Így például bulizni, barátokkal lógni, vagy elmenni ide-oda elmehettem, mondtam, hogy majd jövök ekkor és annyi. De azt, hogy egyéjszakás kalandjaim legyenek azt nem akarta. Én viszont igen, így pár kérdésben úgy szerveztem a dolgokat, hogy ne tudja meg, mert nem volt kedvem vele harcolni, viszont nem volt kedvem lemondani olyan dolgokról, amikről akarok. 19 éves koromig amúgy sose ittam, soha nem gyújtottam rá, se drog, semmi hülyeséget nem csináltam, de a fiúkat nagyon szerettem. :D

Amúgy az egyetem óta meg főleg sokat ugrott az önállósodás, már igazából semmibe nem szól bele, csak maximum ha családi ünnep-ebéd van, akkor szól, hogy ne menjek el, de ez persze logikus.

Amúgy házi munkát megcsinálom, főzni is tudok, ha muszáj, ösztöndíjból, alkalmi munkákból szerzek magamnak pénzt dolgokra, szóval olyan értelemben önállósodtam, hogy már a saját dolgaimat magamnak intézem (suli, bank, egészségügy, meg ilyen hülyeségek), anyától csak akkor kérek segítséget, ha tanácstalan vagyok. Viszont ő tart el még mindig, tehát ez sem igazi önállósság.

Jó a viszonyunk, szeretem az anyukámat, szerintem nagyon okos és kedves és jó anya. :)

20L (kicsit idősebb, de kb nálunk ez van)