Nők, akik otthon vagytok, nem érzitek kiszolgáltatva magatokat a férjeteknek/párotoknak? Vagy ez nem merül fel egy "normális" kapcsolatban?
Nem a háztartásbelieknek szól a kérdés elsősorban, de az ő véleményüket is várom természetesen.
Inkább arra vagyok kíváncsi, aki "nem önszántából" van eltartva, hanem mert otthon van a 3 év alatti gyerekkel vagy munkanélküli.
Köszönöm
Ez nem párkapcsolat kérdése. Egy jólmáködő párkapcsolatban (amilyen a miénk azután is,hogy már újra dolgozom) a saját önbecsülésem miatt van szükségem saját pénzre. Nem mert a férjem csak egy pillantással is azt mondaná,hogy az övét költöm.
NEKEM fontos. NEKEM kell saját pénz. NEKEM kell saját tevékenység Mert azért valljuk be,ma amikormár nem kézzel mosunk,nem térden állva súroljuk fel a követ és nem kell vizet hozni a kútból, ami 240 m2-es házunkon a napi takarítás megvan 2 óra alatt.És 1 óra alatt meg is főzők, úgy hogy még az újságot is elolvasom közben. És akkormit csinálnék a fennmaradó 5 órával,ha a gyerekek már suliban vannak?
8éve nem dolgozom.Férjem dolgozik,nekem állandó jövedelmem nincs,alkalmi munkából van néha pénzem.Nincs enyém tiéd,annyit és akkor veszek ki a kasszábból amenyit akarok.Kettőnk közül én vagyok a nagyon sóher igy nem kell féltenie hogy hülyeségre költök.
Szerintem egy jól működő házasságban ebből nincs gond.
Tökéletesebb már nem is lehetne a kapcsolatom a vőlegényemmel, mégis folyamatosan bennem van egy kis ideggóc amiatt, hogy jelenleg itthon vagyok (december óta, szeptembertől újra egyetem, de addig sajna itthon kell lennem, mert diákmunkát már nem vállalhatok, más meg nem nagyon van). Pedig számtalanszor átbeszéltük már, nem is állunk annyira rosszul, meg csak pár hónap van hátra, de akkor is semmirekellőnek érzem magam, pláne, hogy az én hibám is, hogy jelenleg ez a helyzet.
Azzal kompenzálok, hogy anyukájától minden délelőtt tanulok főzni-sütni, meg készülgetek szeptemberre, igyekszem testileg-lelkileg összeszedni magam, de akkor is nagyon rossz, alig várom, hogy vége legyen ennek.
23/N
Csak azokra vonatkozik, aki NEM gyesen, gyeden van, csak szimplán nem akar dolgozni:
Valaki jól írta, ez nem párkapcsolat függvénye. Magának a nőnek kell annyi önbecsülésének lennie, hogy több akarjon lenni egy takarítónőnél. Mármint el akarjon érni az életben több dolgot is, mint hogy tök fincsi lett az aznapi csirkesült, vagy szép fényes a padló megint. Mert ezt a dolgozó nő is megcsinálja, további sokórányi hasznos tevékenység mellett. Nem helyett, mellett!
Sok nő pontosan azzal védekezik, hogy "hát egy párkapcsolatban ezt el kell fogadni, hát a mi kapcsink tök jó mert a pasim/férjem elfogadja, hogy mosogatok helyette is meg nem kell vasalnia cserébe itthon lehetek egész nap, minden héten, egész évben, egy életen át nem kell dolgoznom."
Holott nem kapcsolatról van szó, hanem magáról az emberről a nő mögött, hogy képes-e valóban SEMMENNYIRE SEM megdolgozni a közös életükért! Mert a háztartás nem tartozik ide, azt ugyanis a dolgozó nő is csinálja!
14:11
"Csak azokra vonatkozik, aki NEM gyesen, gyeden van, csak szimplán nem akar dolgozni"
Ilyen nincs hogy nem akar! Olyan inkább, hogy NINCS MUNKA!
Mondd te hol élsz???? Nem ismered a magyar helyzetet?
A másik meg a háztartás a férfi dolga is. Mi nőnek születtünk, nem culágernek...
Hallommindíg, hogy :Nincsmunka. Nem értem. Baráti körben mindenki talált munkát legkésőbb fél év alatt és a sokdiplomástól a lakatosig minden van a baráti körömben. És volt olyan anyuka aki nem akart messze menni a gyerekekmiatt, elkezdett ágytakarókat varrni, eladni a meskán, ma 200 körülkeres belőle, adózik, fizeti a nyugdíját.
Aki akar az ki tud találni valamit. Aki csak ül a fenekén, az valóban nem fog találni munkát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!