Az exszel együtt nőttünk fel. A bnői miért nem fogadják el, hogy tartjuk a kapcsolatot?

A páromnak pont ilyen excsaja volt, mint te, minden kapcsolatában ott lihegett. Amikor összejöttem a párommal, először nem idegesÍtett, mert a lány hagyta anno ott egy másik pasiért, akivel együtt volt, gondoltam jó kapcsolat. De aztán furcsa lett, hogy akárhányszor a pasimhoz mentem a csaj mindig ott volt. Egyszer elég csúnyán néztem a lányra, nem szóltam semmit. A páromtól otthon megkérdeztem, hogy mit szólna, ha az exemet, mindennap itthon találná, mert hát haverok vagyunk, na rögtön hőbörgött, hogy de az más, mondtam, hogy szerintem nem, és vica-versa lesz, ha ez folytatódik. És képzeld, sokkal mélyebb volt a kapcsolatunk, mert a csaj már sehol. Azóta apuka és boldogok vagyunk.Úgyhogy ábrándozz csak, nála is egyszer eljön a nagy ő, ha pedig szerelmes vagy belé, akkor beszéld meg vele és legyetek együtt, ha ő is akarja, de ne legyél kiakadva a barátnőkre, mert jogos a reakciójuk.

Ha félévente beszéltek, hogy lehet olyan mély bensőséges kapcsolatod vele, hogy az erősebb annál, mint akivel éli az életét? Nekem is van gyerekkori exem, beszélünk mi is, de ilyet nem állÍtanék. Ha meg nem tud rólad a barátnő, mégis miben akadályoz?Hogy tud pocskondiázni?

11-es komment, 11-es komment... ha félévente beszéltek, akkor hogy a túróba zavarna szerinted akárkit is??? Most vagy az kamu, hogy félévente beszéltek, vagy az hogy zavarja a csajokat a jelenléted. Mivel az utóbbi a kérdés, gyanítom hogy kamu, hogy félévente bezséltek. Valamint félévente, több havonta beszélgetés mellett senkinek nincs bensőséges kapcsolata a másikkal!!!

Nem félve élek, egy telefontól nem akadtam volna ki, szerintem más se.Valami nem stimmel a sztoriban, ha az exed annyira komolyan venne, mint barátot, akkor bemutatna a barátnőjének, de valamiért nem teszi. Lehet már ő akar lerázni és a nőjére fogja.

Ha szorult volna beléd kérdező némi érzelmi intelligencia, megértenéd a helyzet pikantériáját: képzeld magad abba a helyzetbe, hogy őrülten szerelmes vagy valakibe és ilyen esetben természetes, hogy arra vágyik az ember, hogy ő legyen a párjának a szó szoros értelmében az egyetlenje, a mindene. Ebbe az intim közösségbe pedig egész egyszerűen nem fér bele, hogy ilyen szoros kapcsolatot tartson bármelyik fél egy ellenkező neművel. Igen, mondhatod, hogy ez micsoda önző dolog, de a szerelem ilyen, kizárólagosít. Nem hinném, hogy voltál már úgy istenigazából szerelmes, mert ha lettél volna, képes lettél volna megvizsgálni a kérdést ebből a szemszögből is és nem itt értetlenkednél. Nekem is vannak fiú barátaim, az exemnek is voltak lány barátai, akikkel nagyon szoros kapcsolatot tartottunk fenn: egymásnál aludtunk, nagyon mély kötödés volt. Nem volt soha szexuális töltete ezeknek a barátságoknak, mégis mikor összejöttünk, magától értetődött, hogy lazítunk ezeken a kötelékeken, mert ezek a dolgok nem férnek meg a kapcsolatunkban. Én is tiszteletben tartottam, amikor a srác barátaimnak komoly nőjük lett, eszembe se jutott volna őket hívogatni vagy a csajukkal rivalizálni. Még mindig azt mondom, hogy az a bajod, hogy magányos vagy és szükséged lenne arra, hogy valakinek igazán fontos legyél.