Mennyi közös dolog/hobby/cél van közted és a párod között és mennyire fontos?

Mi a férjemmel 4 éve vagyunk együtt. Második randi után költöztünk össze és lassan 1 éve házasodtunk össze. Mi is mindent együtt csinálunk, nekem ő a legjobb barátom is egyben, vele beszélek meg mindent. Szeretünk kirándulni, közös a zenei ízlésünk is, koncertre járunk. Nekünk így jó. Szeretem az esti beszélgetéseket, fimezéseket. Befejezzük a másik mondatát. Szinte hihetetlen, hogy az előző kapcsolatomban ami 5 évig tartott mindez nem volt meg és nem is hiányzott, persze akkor még nem tudtam milyen a jó kapcsolat.

És igen én is látom a környezetemben , hogy csak azért vannak együtt , hogy ne legyenek egyedül. Nevelnek 1-2 gyereket és este szinte idegenként fekszenek be egymás mellé az ágyba.

Kérdésedre válaszolva: szerintem a megszokás , hogy ő itt van született egy gyerekünk nekem nincs kedvem új kapcsolatot "felépíteni" jó ez így.

Én nem tudnám így leélni az életem...

Minden dolog és cél közös, és mivel jó barátok is vagyunk, a hobbik is.

Nekem ez jelenti a harmóniát is hosszú távon, és szerintem ebben a típusú kapcsolatban nem múlik az összetartozás érzése, és a szerelem mélysége 10-20 év alatt.

Átvettünk egymsá szokásait, elfoglaltságait, mert az életszemléletünk, az életmódunk annyira hasonló, hogy ezt lehetővé, sőt, kívánatossá tette.

Neki újdonság a kutyázás, de nagyon szereti csinálni. Nekem a méhészkedés, de én is élvezem. :)

Most tervezünk egy jól mézelő permakultúrás kertet, és minden feladatból, ötletből, problémából egyformán vesszük ki a részünk, ami felmerül.

El nem tudnám képzelni, hogy változatosan, üdítően működjön a kapcsolatunk, ha az élet élvezetesebb részét (úgy mint szabadidő eltöltése) egymás nélkül tennénk, és mondjuk csak az otthoni teendőkben osztoznánk és alapdolgokat beszélnénk át.

Pláne, ha gyerekünk lesz, fontos ez az összenövés. :)

A házasságok megrontójának látom hosszú távon, ha két ember nem lelki társként, zsák a foltjaként tekint egymásra, és nem élik meg együtt a felszabadulást, lendületet adó eseményeket, hobbikat...

Nekünk ilyen szinten nincs közös hobbink, mint nektek, de mi szeretünk kirándulni, biciklizni, fényképezni, ezeket általában együtt szoktuk csinálni, általában a hétvégéken. Attól függ, hogy mihez van kedvünk és milyen az idő. Ismerjük egymás baráti társaságát, mindkettőben szoktunk párosan és egyedül is megfordulni. Általában a házimunkát is együtt végezzük, így hamarabb kész van, utána pedig van időnk egymásra. Főzni mindketten szeretünk, változó, hogy ki a konyhafőnök és ki a kukta (attól függ, mit csinálunk és abban melyikünk az ügyesebb). A céljaink is közösek, x megtakarítás, utána irány külföld, ha pedig ott van állás, jöhetnek a gyerekek. Ez az 5 éves terv.

Viszont volt már olyan kapcsolatom, ahol teljesen különbözőek voltunk az exemmel. Ő pesti, én vidéki, ő társasházi, én kertes, ő számítógép függő, én kertészkedő, én főiskolás, ő szakmunkás, ő dohányzott, én nem... Sok volt ebből a konfliktus, még a Margit-szigetre is alig tudtam elrángatni, pedig csak a villamosra kellett felszállni. Egy év alatt kétszer voltunk ott... Hamar belefásultam, mert bár mindketten akartunk a későbbiekben gyerekeket, nem akartam a négy fal közt élni, a tévét bámulva - cigarettafüstben... Ráadásul állandóan piszkált, hogy minek nekem a főiskola, már így is túl okos vagyok hozzá... 24N