Valaki tud segíteni? Nagyon szeretem a páromat, ő is szeret engem, de az előző családjától nem tud elszakadni. Nem is a volt feleséggel lenne a baj, hanem annak a lányával. (nem saját gyereke páromnak).

Mivel én is elváltam, van tapasztalatom a dologban. Mi kifejezetten jóban voltunk/vagyunk a (most már nekem is ex) férjem első feleségével. Ebből ugye lejön, hogy én a második feleség voltam. Volt, hogy együtt főztünk a volt feleségével, mert pont nem tudta, hogy kell elkészíteni azt a kaját, volt, hogy amikor elhozta a gyereket láthatásra, hozta az exet is és dumáltunk, olyan is volt, hogy én még haza sem értem a melóból, ők már itt voltak, mert azért azt nem várhattam el, hogy télen ücsörögjenek a kocsiban míg hazaérek. Voltak közös családi programok, ismertem az exének a barátját (aki már a férje), és tudom, hogy ez nem szokványos, de volt olyan, hogy a csajjal ketten csináltunk csajos programot. És így utólag, nagyon jó, hogy ilyen jó volt a kapcsolatunk az exével, mert miután mi is elváltunk, máskülönben nem találkoznának a gyerekeink, holott mégiscsak féltestvérek. Apuka azóta teljesen megváltozott, egyik gyerekét sem látogatja évek óta, mi szoktuk összehozni a srácokat, pedig nem is élünk egy városban. Nem volt okunk utálni egymást, és bár nem vagyunk napi kapcsolatban, mégis jó a viszonyunk, az exünkkel pedig egyikünk sem beszél. Szerintem teljesen jó ez a hozzáállás, ahogy a párod csinálja, véleményem szerint az lenne a gerinctelen, ha egyik napról a másikra lesz..ná a kislányt, akinek pedig igenis fontos, hogy lássa, őt szeretik mind a ketten, és a számára fontos eseményen mindenki ott van békében. Hidd el, megoldható.