Valaki tud segíteni? Nagyon szeretem a páromat, ő is szeret engem, de az előző családjától nem tud elszakadni. Nem is a volt feleséggel lenne a baj, hanem annak a lányával. (nem saját gyereke páromnak).

Az nem normális, hogy te el akarod tiltani a kislánytól. Attól, hogy nem a sajátja, még szeretheti ugyanúgy, hiszen ő nevelte.

Ha az ex téged is meghivott, nem értem, mi a baj, hiszen nem a hátad mögött szervezkedik, teljesen normális hozzáállás ez a részéről.

Szóval, minden, amit irtál, normális, egyedül a te viselkedésed nem az.

Pedig ezt sajnos le kell nyelned, vagy ott hagyod a férfit. A lány összetartja őket, így óhatatlan, hogy találkozzanak és te is az ex-szel, de amíg nem közelednek egymáshoz hátsó szándékkal, illetve normális kapcsolatra törekszik kettőtök között, addig szerintem nyugi.

Tudom, mondani könnyű, ám én úgy lennék vele, hogy amíg nyíltan összejárunk, stb., addig sincs lehetőségük semmi félreérthetőre. Mennyivel rosszabb lenne, ha téged mindenből kihagynának, viszont így szerintem semmi gáz.

Ne is haragudj, de a viselkedésed alapján egy 10 éves hisztis gyerek szintjén vagy...

"Először hallani sem akartam róla,aztán megengedtem,hogy rendszeresen találkozzanak"

Komolyan mondod, hogy TE majd eldöntöd, hogy találkozhat-e a férfi egy kisgyerekkel, aki a nevelt gyereke? A te engedélyed kell hozzá, úgy gondolod?

Mit értesz a mindenen? Írd le légyszives!

Azt, hogy találkozzanak? Ezt nem kell megengedned, mert ehhez neked semmi közöd. A nevelőapának fontos a gyerek, a gyereknek fontos a nevelőapa. A világ legtermészetesebb dolga, hogy találkoznak. Nagyon helyes, és rendes dolog az anyukától, hogy meghívott a templomba Mind a KETTŐTÖKET! Ez azt jelenti, hogy elfogad téged, mint a pasi párját. Felesleges kihangsúlyozni, hogy közös otthonba hívtátok a kislányt, úgy mondod, mintha valami hűdenagy dolgot vittél volna végbe, pedig ehhez tényleg semmi közöd.

Ne haragudj, ebből nem mosod ki magad. Elég csak elolvasni a kérdésed: "elszakadni az előző családjától", "hallani sem akartam róla, aztán _megengedtem_", "nincsenek közös családi programok", "nem akarok elhagyni a páromat, de..."

Te irányítani akarnál, de nem tudsz, és ez frusztrál. Már az elhagyással is kacérkodsz, csak oda ne juss, hogy fenyegetőzöl is vele! Az az érdekes a részedről, hogy olyan férfival vagy együtt, akinek nevelt gyereke volt, tehát számára nem probléma egy korábbról való gyerek, míg neked szemmel láthatóan igen. Ez elég komoly világnézeti különbség, de neked ezt akkor kellett lenyelned, mikor őt választottad.

Nem mondom, hogy gond van veled, van olyan férfi, akinek a válás az az egész családdal való végleges szakítást jelent, ha már elvált kell, akkor egy ilyen jó lenne neked. De inkább egy gyermektelen sosem házasodott kéne neked, figyelembe véve, hogy milyen családi környezetből jöttél. De hát az van, ami jut, ugye?

Az állatvilágban vannak megoldások erre, pl. a medvéknél, ha a nőstényt új hím cserkészi be, akkor először megöli annak bocsait, mert csak ezután érik meg a nőstény petesejtje. Mindjárt nincs gond a nevelt gyerekekkel!