Te mit mondanál a szüleidnek? Mit tanácsolnál?

Örülnék a pénznek és kifizetném a hitelem.

A tesóid meg majd meg lesznek valahogy!

A szüleid már eldöntötték, hogy eladják a lakást és harmadolják köztetek, nem értem, mi a gond?

A testvéreid eltartása nem a te dolgod, te felmarkolod a részed, előtörlesztesz, az öcséit meg, mint felnőtt emberek, megoldják. Vannak elegen, akik effajta egyszeri nagy pénzösszeg nélkül is boldogulnak (boldogulniuk kell!) a világban, ők még elég jól állnak, kapnak egy löketet hozzá. Ha van eszük, beinvesztálják egy lakásba, ha hitelre is és a többit megoldják a fizetésükből. Ha mégsem, akkor majd az utcára kerülnek, vagy a szüleid eltartják őket, ez már nem a te gondog.

Lehet nekik segitség egy vállalkozás beinditásához. Gondolom téged, de őket is figyelembe vették a döntésnél, talán ez tünik a legelegánsabbnak és igazságosnak.

Hogy mi is lenne a legjobb döntés attól függ mekkora az összeg amit kaptok.

A ti helyzetetek egyértelmü, de két testvéred hozhat nagyon jó és nagyon rossz döntéseket egyaránt. Talán némi pátyolgatás, segitség, tanács nem árt nekik mielött telibe megkapják a teljes összeget.

Hát ha kikérték a tanácsod, akkor támogasd ezt az álláspontot, mármint az eladást. A saját érdekeidet kell nézned, mert azzal senkinek sem lenne jó, ha a szülők mondjuk leköltöznek a nyaralóba, a két öcséd rezsijét meg majd fizethetik, amit a pesti házban csinálnak...

Ha van egy csöpp eszük, egyelőre albérletbe mennek, mégpedig 1 kicsibe ketten, az idősebbik sürgősen elhelyezkedik, a másik is vállal alkalmi munkát. Mondd meg a szüleidnek, hogy ezt tanácsolják nekik.

Sajna azzal nem tudsz mit tenni, hogy mi lesz, ha felélik az örökséget, és a szülők azok után is pénzelnék őket. Ez egy rossz fajta gondoskodás, mert bár nagylelkű, de nem nevel önállóságra. Én az ilyen tékozlásból hazatért fiúkkal nem foglalkoznék...

A saját érdekedet nézd, mert ha nem, a vége az lesz, hogy a pesti lakást is eldorbézolják az öcséid és semmi sem marad. Legalább a te 1/3-od ne vesszen el...