Szerintetek milyen ez a kapcsolat?

Sokan mondják,hogy feleslegesen problémázom, és hogy magam gyártom a problémákat a kapcsolatba,..a nem létező problémákat...

Szeretném ha valaki külső szemmel mondana véleményt, mert kezdek megijedni, hogy a vége felé közelítünk.

14 hónapja vagyunk együtt. Ezelőtt régóta húztuk egymást, de kivártuk szépen mindent,amíg hivatalosan is ki lett mondva,hogy együtt vagyunk.

Az elején döcögősen ment,össze kellett szokni,meg kellett ismernünk egymást.

Ismertem a múltját, ennek ellenére bevállaltam,hiszen sosem tudtam volna meg,milyen,ha nem próbálom ki. Vagy koppanok majd,vagy nem. Mindenképpen jó tanulópénz.

Kétszer mellélépett a történetünknek sajnos...Nem volt szex,csak csók, az egyik ezek közül pedig még a leges legelején a kapcsolatnak...Szerelem nem volt még.

Igazából innen sokminden elkezdődött. Először is többször megengedek magamnak azóta veszekedést. Másik részről pedig sokkal szorosabb lett a kapcsolatunk azóta. Addig is nagyon sokat voltunk együtt (nyár vége óta) ,de utána olyan ritkák lettek a különlétek,hogy 2 hónapja összeköltöztünk.

Aztán úgy alakult a történet,hogy apukája boltját át kellett vennünk,együtt is dolgozunk.

Nem azt mondom,hogy sokat veszekszünk,de majdnem minden nap összezörrenünk egy kicsit,nincs hosszú duzzogás,meg elvonulás,de össze-össze kapunk.

Viszont egyre rosszabbul tűröm amikor iszik,részeg stb... Ilyenkor van a legtöbb veszekedés,persze olyankor hiába mondok neki bármit.

Minden nő végigéli szerintem ezt, de egyre nehezebben tűröm.Pedig nem gyakori,de így is sajnos.Olyankor pedig igazságtalanul a saját érdekeimet nézem,én érzem magam megalázva és felváltva mondom neki összezörrenések alkalmával,hogy "de te meg megcsaltál és mégis veled vagyok..." illetve a "én részegen is elvisellek,pedig nem kellene " blablabla szövegeket.

Néha tapintatlannak érzem, hogy a saját dolgait helyezi előtérbe...ilyenek.

Kívülről lehet,hogy nagyon pitinek tűnik a dolog.

Ne nézzetek kérlek bolondnak,csak a véleményekre vagyok kíváncsi.:)

Köszönöm:)