Apám nem fogadja el a férjem. Mit tegyek?
A sírás határán állok.
Falun élünk, ugye itt csak a bugyim színe titkos.
A férjemmel igyekszünk mindig segíteni a szüleimnek, akik őstermelők. Ők is sokat segítenek rajtunk: fával, hússal satöbbivel.
Szerintem ennek így is kell lennie.
Erre most hallom egy ismerőstől, hogy drága apám agyba-főbe szidja a kocsmába a férjem. Váltig meg van róla győződve, hogy nélkülük mi sehol nem lennénk.
A férjem sajnos munkanélküli. Az előző munkahelyét otthagyta, ezt közösen megbeszéltük. Nem bírta. Volt egy másik hely, de sajnos csak ígérgettek.
Folyamatosan keres, nem csak lazsál.
Vannak a férjemnek hibái, de nekem kell őket elfogadnom. Meg nem is olyan nagyok.
"Ők is sokat segítenek rajtunk: fával, hússal satöbbivel.
Szerintem ennek így is kell lennie."
Te nagyon el vagy tévedve. Munkanélküli a férjed, a szüleid segítenek, és szerinted ez a normális? Ne haragudj, apukádnak igaza van, bár ezt nem a kocsmában kéne hangoztatnia, meg kéne tartania magának.
Szerintem az nem normális, hogy a férjed felmondd mert majd az após ad fát-húst. Felnőtt férfiként ne várja már el, hogy após tartsa el!
"Váltig meg van róla győződve, hogy nélkülük mi sehol nem lennénk. " - lássuk be, ebben lehet valami.
Igazat adok apukádnak, bocs.
Na, jól le lettem pontozva. Fáj az igazság?
Első voltam.
#1.
"A férjemmel igyekszünk mindig segíteni a szüleimnek, akik őstermelők. Ők is sokat segítenek rajtunk: fával, hússal satöbbivel.
Szerintem ennek így is kell lennie"
Így teljes a gondolat, a felét lehagytad. A részletekez meg nem ismerjük, ennyiből én nem foglalnék állást.
Az "így is kell lennie" a kölcsönös segítségre utal.
Mentünk át éjjel kettőkor tehenet elletni, mert anyukám nem volt otthon, apámnak meg vesegörcsei voltak. Bemegyünk a 2-300 kilós bikák közé ganajozni, disznóvágáskor hajnalban ott vagyunk, a férjem mint fogó, én a vért veszem fel.
21 és 22 évesek vagyunk.
A férjem azért hagyta ott a munkahelyét, mert én itt kaptam, és neki öt órát kellett naponta utazni, továbbá folyamatos műszakban volt. Egyszerűen kikészült. Egyre többször voltak kisebb munkahelyi balesetek, mert képtelen volt kipihenni magát.
Apám szerint a férjem egy puhap.cs, mert most ő vezeti a háztartást, mert foglalkozik, és foglalkozott a lányunkkal.
A másik, hogy nem szokás segíteni. De az. Apámnak most sincs saját háza, a nagyszüleimmel élnek együtt (most már csak a nagyival), anyukám szülei mind a mai napig rendszeresen segítenek, szintén fával, hússal, volt hogy pénzzel, mert apám miatt az egész család jó nagy szarba került.
Na igen. Egymás ellentétei. A férjem gondolkodós, ettől elég lassú a reakcióideje. Mindent jól megvizsgál, hogy a legjobb, apám meg hűbelebumm majd csak lesz valahogy.
A férjem, mikor dolgozott, rohant haza, képes volt az alvó gyereket kikapni a kiságyból egy ölelésre.
Apám 6 fröccsnél böffent egyet és folytatja. A férjem két sörnél többet nem iszik.
Apám az a humoros típus, csak sajnos minél többet iszik, annál csípősebb a nyelve.
A férjem még mesélni se tudja a viccet.
Kedves kérdező, akkor csak annyit tudok tanácsolni, egyétek meg amit főztetek, amíg rá vagytok szorulva a segítségre, kénytelenek vagytok ezt elviselni.
A megoldás, hogy ha a férjed talál munkahelyet, legközelebb nem hagyja ott ilyen "könnyelműen", hiszen gyermeke van, ha nem lennének a nagyszülők, mit csinálnátok?
Ezen érdemes elgondolkodnotok. Szerintem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!