Hogyan tudnám ezt méltósággal végigcsinálni?
Csütörtökön temetik a nagymamámat. Szegényke három hete haldoklott már,így a család meg is könnyebbült,és most rosszabb is ezzel együtt. Az eltelt napokban a sok tennivaló,nekem a munkám és minden egyéb lefoglalt.A szüleim előtt nem sírtam,mert nem akartam őket jobban elkeseríteni,és idáig büszke is voltam magamra,hogy milyen jól tartottam magam. Esténként kizokogtam magam,lelkileg felkészültem,de most,a temetés előtt két nappal borzalmasan rettegek. 25 éves vagyok,ez lesz életem első temetése.A nagypapámat kiskoromban temettük,azon nem voltam ott,azóta hála a Jó Istennek minden rokonom egészséges, él, boldog.
Nem tudom,mire számítsak.Nagyon érzékeny ember vagyok, és rettegek,hogyan fogom ezt végigcsinálni,magát a szertartást.Az,hogy a nagymamám ott fekszik majd a koporsóban, az egész rokonos, ebédelős,búcsúzós dolgot... nyilván felnőtt fejjel felfogom,hogy ez az életünk része,ezen az embernek túl kell lennie,de már most valamiféle pánik van rajtam. Hogy fogok ott állni elöl,nézni,ahogyan az egész végbemegy...azt sem tudom,mi történik egy temetésen. És nekünk ott kell lennünk nyilván előbb.Fogalmam sincs,mit tegyek,hogyan készüljek, de mindenki azt mondja,a temetés után könnyebb lesz majd.
A gyászt magamban elintézem, a nagymamám egy csodálatos,vidám nő volt,aki örült az életnek,ezért én is úgy fogom fel,hogy örülök,hogy élt,velünk volt,adott nekünk... de a csütörtöktől rettegek, még soha életemben nem féltem ennyire.
Ha mondanátok tapasztalatokat,vagy pár biztató szót,azt nagyon megköszönném!
25/L
válasza:
válasza:Olyan 19-20 éves lehettem amikor a nagyapámat temettük és - férfi létemre - én is majdnem elsírtam magam, pedig addig nem igazán viselt meg a halála.
Teljesen normális, ha ilyenkor sír az ember. Voltam már jónéhány temetésen, és azt figyeltem meg, hogy amikor a közeli hozzátartozók megérkeznek, akkor általában a nők sírásban törnek ki. Lehet, hogy azelőtt egy könnyet nem ejtettek az elhunytért, vagy öt perccel ezelőtt semmi bajuk nem volt, de ahogy átlépik a temető kapuját, vagy meglátják a koporsót/urnát, egyből eltörik a mécses. A férfiak csak azért nem sírnak, mert nekik ilyenkor erősnek kell maradniuk, de azért ők is megzuhannak. Ilyenkor fogják fel igazán, hogy a rokonuk tényleg meghalt, és most látják legutoljára.
Viszont, ahogy vége a temetésnek, fogadják a részvétnyilvánításokat, kezdenek jobban lenni. Amikor elhagyják a temetőt, onnantól kezdve pedig egész összeszedettek. Az utána következő ebéd meg néha már kifejezetten jó hangulatban telik, mert ilyenkor az emberek az elhunyttal kapcsolatos jó dolgokat emlegetik fel.
A temetés érzelmileg megviseli az embert. Ez tény. Nem kell szégyellni, hogy sírva fakadsz, hisz közel álltál az elhunythoz. Túl kell esni ezen a részén, és úgy a legkönnyebb, ha nem fojtod magadba az érzelmeidet. Az emberek is nagyon megértőek lesznek és hidd el nekem, hogy a méltóságod fogja őket a legkevésbé érdekelni.
Nem tudom, hogy amit leírtam mennyit segít vagy segít-e egyáltalán, de azért remélem, hogy egy kicsit sikerült megnyugtatnom téged. Próbálj megnyugodni és hagyd, hogy a dolgok menjenek a maguk útján! Nem fog semmi olyasmi történni, ami miatt később szégyenkezned kell.
válasza:Fogadd őszinte részvétemet! :(
Erős lány vagy, hidd el, hogy idővel már csak arra fogsz emlékezni, hogy a nagyid csodálatos nő volt...sok erőt kívánok!!!
27/L
Mindenkinek nagyon köszönöm a válaszokat!
Ma eltemettük a nagymamámat,a szertartás szép volt,sok ember jött el,és a vártnál sokkal jobban viseltem én is,és a testvérem is,aki szintén először volt temetésen.
Még egyszer mindenkinek nagyon köszönöm,nagyon sokat segített,hogy elmondtátok a véleményeteket,megosztottátok a gondolatokat,tapasztalatokat! Köszönöm!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!