Más családban is ez a szokás? (gyerek cuccok "kötelező" elajándékozása)

Tesóm mindent ideadott mikor kismama lettem kismamaruhától kezdve kiságyig ruhákig mindent...

Most ő kismama és mi visszaadjuk a dolgokat azt is amit ő adott és azt is amit mi vettünk, kaptunk!

Valószínű ha nekünk lesz megint kisbabánk visszakapunk mindent.

Anyósod nem normális.

A TI pénzeteken azt vesztek a gyereketeknek, amit akartok és NEM kell odaadni senkinek, ha te nem akarod. Mi két gyereket akartunk, és a kettő között senkinek nem adtam oda semmit, bár kérték. (20 hónap van a két gyerekem között.)

Anyámék minden odaadtak az unokatesóméknak a semmiért, és erre odajött hozzám az unokatesóm, hogy ugye az én gyerekeim cuccait is majd az ő unokáinak odaadom. Hát egy frászt. Ha ez a dolog nem oda-vissza működik, szerintem nincs értelme és kihasználás az egész.

Tőlem csak olyan kap bármit is, aki törődik a gyerekeimmel, egyébként meg megy a bizományiba, védőnőhöz vagy elrakjuk az unokáknak a cuccot.

Nagyjából egyetértek a válaszolókkal, de én azt az oldalát is látom a dolognak, amikor az emberek kényszeresen ragaszkodnak olyan tárgyakhoz, amiket SOHA az életben nem fognak többé használni, csak a tulajdonlás ösztöne erősebb.

Húgomnak kb két zsáknyi plüsse volt még gyerekkorából, de soha még csak hozzá sem lehetett nyúlni. El volt rakva a padlásra a két zsák, sosem lehetett kiszelektálni a rosszabb darabokat, vagy esetleg felajánlani a Vöröskeresztnek, hátha valakit még boldogít.

Aztán egy nagytakarítás alkalmával végre hozzá mertünk nyúlni a zsákokhoz, amiből csak úgy dőltek a hatalmas házipókok és a penész, minden egyes plüss tönkrement.

Megjegyzem, a nővérem soha egyet sem vett a kezébe a plüssök közül az elmúlt 20 évben, mégsem engedte, hogy hozzáérjünk. Hát ez lett a vége.

Ugyanezt csinálja most a párom, minden hulladék, hiányos, használhatatlan műanyag vackot bepakol egy dobozba és felhordja a padlásra, aztán rá sem néz többet. Kell az még, jó lesz később.. Persze soha nem vesz elő egyet sem, inkább vesz újakat, amik sorra kerülnek fel a padlásra.

Ha megemlítem, hogy ideje lenne a tűzveszélyes holmit legalább átválogatni, úgy néz rám, mintha a cserepeket akarnám elhordani a tetőről.

Tehát míg egyfelől megértem a kérdezőt, amiért nem akar olyan játékokat elajándékozni, amik még jók lehetnek a következő gyereknek, addig tisztában vagyok azzal a helyzettel is, amikor már kényszeresen rakják el az emberek a semmire sem kellő tárgyakat, csak mert a "talán jó lesz még valamire" mondat mögé rejtik a birtoklási vágyukat.

Sajnos a mi gyerekkori cuccaink anno szét lettek osztogatva, a tesóm és én voltunk a két legidősebb unoka, így a játékaink nagy része a kisebb unokatestvérekhez került.

:(

Ha lesz gyerekem, mindent megveszünk majd neki, és megtartjuk a többi babánknak.

28/n

Teljesen jól gondolkodsz. Én is így vagyok, nagylány 11 éves,a pici 1. Én sem dtam tovább a ruháit, játékait, hanem ahogy nálatok, ott van a jó öreg padlás...Mielőtt jött a pici, elővettem, és elég sok ruhát ki tudtam szedni a kisfiúnak, (persze szanáltam is kicsit, ami teljesen kinyúlt, foltos volt, az szemét). Most is néha átnézem. A játékokkal szintúgy. A járókát is felvittük annak iején, tehát olyan jó 7 évet biztos állt a padláson, tavaly lehoztam, lemostam, tökéletes. Egyedül barátnőmnek mondtam, ha lesz babája, akkor adok neki cuccokat. De másnak nem. Sógornőmnek kicsivel kisebb a babája, mint nekem, anyósék szokták mondani, hogy jajj, ez jó lesz majd az ő babájának, vagy az első opár kis cipője, tök ari volt, 1 falat, arra is azt mondták, hogy ha az enyém kinövi, majd a másiknak jó lesz. Dehogy adom.

1. én vettem őket, nem kaptam senkitől semmit

2. szeretnék még babát, úgyhogy eleve kilőve az ötlet

3. Tudom, hogy hogy tud kinézni egy pulcsi vagy ruha etetés után fél éves kortól....

De ezzel sógornőm is egyetért, mert ő viszont rengeteget kapott, amire anyósék azt mondták, hogy jó lenne nekünk, mert nekik nagy. De megbeszéltük, hogy nem csereberélünk. Egyébként ő annyit kapott, hogy úgysem tudná, melyik volt tőlem.

Ja, és mindkét gyereken voltak olyan rugijaim, amik rajtam is voltak....Hálózsák is, sőt a lányom még a pólyámban is volt.