Miért vállalnak pluszba az ilyenek még 1 gyereket?

Undorító. Egyrészt az, hogy este benyomom a híradót, hogy megtudjak vmit a világról és minden áldott este azt látom, hogy bemutatnak egy szegény családot minimum 4 gyerekkel, hogy ők már éheznek. Másrészt az ilyen szülőnek csak 2 nagy pofont adnék, nem segélyt meg adományt. Persze, ha tényleg olyan rosszak a körülmények, akkor a gyerekeket is elvenném. Megmondom őszintén, nekem a könyökömön jön ki a sok segélyért kuncsorgó család 500 gyerekkel. Még, ha adott esetben hirtelen lettek is szegények, azt még úgy ahogy megértem. De aki évek óta tudja jól ,hogy nem tudja fizetni a számlákat, és ezek után még csinál pár gyereket, hát az mélységesen szégyellje el magát. Az ilyen megérdemli a sorsát. Kivéve persze a gyerekeket, itt ők az egyedüli áldozatok.

Sokkal több embernek lenne oka kéregetni. De a normálisabbja nem teszi. Inkább spórol, és meghúzza magát. Szerintem, aki a tv-ben kuncsorog annak már semmi szégyenérzete nincs. Én is szegény vagyok, de ennek nem tenném ki magam.

Önzőek az emberek,csak saját magukkal törődnek.Aki egy gyereket szül,az azért,aki meg többet,az azért.Pont azért ritka a boldog család és a normális emberek,mert mindenki csak magára gondol,mindenki magasról tesz a másik emberre.Én is ismerek hasonló családot,szomszédaim voltak.Annyit tudok róluk mondani,hogy hülyék,mint a s.gg.

Nálunk pont van ilyen példa a családban, párom szülei... 37-38 évesek, van 3 gyerekük, 14-16-19 évesek, rengeteg hitelt vettek fel, volt új autó, nagy kertes ház stb, aztán elkezdték nem fizetni a hiteleket, kikapcsolták náluk a villanyt, gázt, az autó összetört, eladták, kb semmi sem lett azóta se (2, 5 éve) belefizetve, a házat is alig tudják fizetni, kéregetnek, mindig találnak újabb hitel lehetőséget, vagy olyan embert, aki ad nekik (én is 300 ezret adtam, többet nem fogok, hiába sírnak), most nyáron születik még egy gyerekük, de én ilyen anyagi körülmények között biztosan nem vállaltam volna. A ház is lehet, hogy ugrik, akkor a nagyszülőkhoz tudnak megint visszamenni. A párom ezért jött el tőlük 18 évesen, és költözött hozzánk. Dolgozok, közben levelezőn tanulok, a barátnőm diákmunkákra jár nappali suli mellett, kicsit teszünk is félre, szűkosen, de megvagyunk. Lehet, hogy bunkó vagyok, de nem sajnálom őket. Nekik fontosabb a cigi, az lcd monitor, külön gép, internet, kábel tv, mint a kaja, vagy a tartozások visszafizetése. Eléggé megromott velük a kapcsolatunk, amióta eljött a lány, és nem adok pénzt nekik. Nálam legalább nyugodt környezetben tud tanulni, nem kell hallgatni a folyamatos kiabálást, veszekedést.

Én csak azokat tudom sajnálni, ahol az egyikszülő meghal, és a másik hazakényszerül a kisbaba mellé, kénytelen feladni a munkahelyét. Nemrég volt egy eset hogy az anyuka szülés után közvetlenül elhunyt, maradt apici. Na ő megérdemli a segítséget, De az általad példának felhozott családok nem. Én is inkább a két pofon híve vagyok.

Legutóbb "szívszorító" történetet olvastam egy családról, akiknek árverezik a házát, és 10 (!) gyerekük van. Őszinte leszek, őket nem tudom sajnálni. Gondolkodni is kéne, nem csak b@szni...