Hogyan vegyem rá a férjem, hogy kibéküljön az anyjával? Vagy szerintetek is megbocsájthatatlan, amit tett?
6 éve vagyunk házasok, 6 hónaposak az iker fiaink. Nehezen jöttek össze, ráadásul veszélyeztetett terhes voltam. Ez volt az, ami nagyon bökte anyósom csőrét. Félidős lehettem, amikor elmentünk hozzájuk és minden szarért engem ugrasztott. A férjem leállította, mire olyat mondott, hogy ő már előre tudta, hogy ennek a házasságnak rossz vége lesz, minek vett el egy olyan nőt, aki rendesen még teherbe esni sem tud, aztán meg eljátssza a beteget; ő az 5 gyerekével összesen nem volt ennyit itthon stb. Valahogy az is benne volt, hogy egy lusta ingyenélő r.banc vagyok.
Azóta nem beszéltünk velük. Férjemen keresztül többször próbálkoztak, de ő nem akarja, hogy lássa a gyerekeket.
Minek kell egymást lepontozgatni?
Nagyon köszönöm a válaszokat, ezek szerint én gondolom rosszul :-(
Engem a sógornőm ribancozott le, mikor terhes voltam a másodikkal-azóta egyik gyereket sem látta, a férjem sem akar velük találkozni, néha véletlenül "összefutnak" vele, azért próbálják úgy kimagyarázni, hogy nem is úgy gondolták, meg ilyesmik.
De szerinted mégis a ribancozást hogy lehet még másképp gondolni?
Örülj neki, hogy megszabadultál tőle. Én azért nem engedem a sógornőmhöz a gyerekeimet (mert anyósom azért forszírozná, hogy jóban legyünk) mert aki az anyjáról így beszél, az a gyereknek sem lesz barátja.
Én nem akarom, hogy a kicsijeim úgy nőjenek fel, hogy a nagynénjük csúnyán beszéljen rólam.
Figyelj, csodás nyaralások a nagyinál...nem biztos, hogy ennél a nőnél jól éreznék magukat a fiúk. Az én nagyim gyűlölte anyámat és az öcsémet. Nem voltam náluk sokat, pont azért. Nekem nagyon fájt, ahogy róluk beszéltek, és nem akarom, hogy a gyerekem is ilyen helyzetbe kerüljön.
Egyébként gratulálok a férjedhez, hihetetlen, hogy egy férfi ennyire kiáll a családja mellett. Légy rá nagyon büszke!
Én a 22-essel és a 24essel értek egyet.
az a legnagyobb baj a világgal, hogy mindenki utálkozik, besértődik, büszke tovább lépni sérelmeken és ez így nem jó.
Én is úgy nőttem fel, hogy anyám és a nagyanyám nem beszéltek, mert az egyik megsértette a másikat és innentől kezdve öri hari volt. Nagy élmény volt, hog ymit ne mondjak. De a büszkeség miatt igazából nincs is családom. A keresztszülőkkel sem bezséltünk, a másik nagyanyám is bevolt sértődve valamin és 10 évis szó szerint felénk sem nézett én meg mint gyerek csak azt láttam, hogy nekem se nagyanyám, se keresztszüleim, se nagy családi összejöveletek, mint máskor, de nálunk van büszkeség... meg sértettség. Én ezt gyerekesnek tartom. És ráadásul a világ nem lesz jobb tőle.
A férjed kiállt melletted, és ez jó. Amúgy ha megbánták, akkor valahogy tényleg arra kéne rávezetni őket, hogy ők krjenek bocsánatot, de ha nem, nem kéne életetek végéig haragosdit játszani, mert én szerintem az nem vezet semmi jóra.
Mi a helyzet azota?
Bekules, vagy tavoltartas azota is?
Negy ev telt el...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!