Az lehet, hogy nem szeretem eléggé anyukámat?
Valószínűleg az fog a végére kijönni, hogy milyen rossz ember vagyok, de bármiféle súlyosabb indok nélkül, azt érzem, hogy főleg az köt össze minket, hogy az anyám. Érzelmi kapcsolatom szerintem olyan, mint amilyen bárkivel lenne, akivel ennyi ideig együtt kéne élnem. Tehát tudunk szórakozni, beszélgetni. De nem tartom őt jó anyának. Túlvállalta magát, nem érzem, hogy azt kapom tőle, amit szerettem volna, mert nincs elég ideje (van még több testvérem), és nincs pénze, hogy rendesen ellásson minket.. Nem úgy értem, hogy azt várom, hogy konkrétan eltartson, mert van keresetem, de még itthon élek, és azt látom, hogy úgy élünk, mint az állatok. Mindenféle szabályozás, fegyelem, tisztelet nélkül, és emellé még szegényesen is élünk, tehát kb alig van itthonról örömforrás. Nem tudom miért látom ilyen kritikus szemmel a szüleimet, és főleg anyukámat, de úgy érzem, sokkal jobb családunk lenne, ha kicsit észbe kapna, és megnevelne minket.
19/L
19 éves vagy, mit kéne rajtad nevelni? Az, hogy anyudnak kevés vagy nincs pénze, nem jelenti azt, hogy rossz anya. Az, hogy nincs ideje, valószínű, hogy dolgozott értetek, ellátta a családot /lehet neki segíteni/.
Nézz magadba: drogos lettél vagy alkoholista, idegbeteg, olyan, akinek nincs életcélja? Ha igen, akkor lehetne keresni a rosszat anyukádban. Ne légy hálátlan! Ha megpróbált mindent megtenni, hogy boldog lehess, és iskolába járatott, amikor beteg voltál, ápolt, nem lehet kifogásod! Akkor úgy szeresd anyád, ahogy van.
Teljesen igazad van, én sem értem, mikor szülik a gyerekeket nyakra-főre, mikor sokan 2-vel sem boldogulnak. Pláne ha még a pénz sem vet fel titeket, nagyon hibás döntést hozott, hogy ennyi gyereket vállalt. Én is csalódnék egy ilyen szülőben.
Próbáld meg a jó oldalát nézni, élő példa, hogy milyen ne legyél.
Még mindíg százszorta jobb a kapcsolatotok, mint egy ismerősömnek. A lány a szemem láttára nőtt fel, gyakorlatilag ölték egymást az anyjával. Jó szavuk nem volt egymáshoz. Emlékszem, hogy megbántottam a lányt, amikor azt mondtam neki : "két dudás nem fér meg egy csárdába". Makacsok, sértődékenyek, néha kiállhatatlanok mind a ketten. Az apjuk aki jó barátom, havonta egy hétig alig volt otthon, mert akkor eldurvult a helyzet.
Aztán a lányzó elköltözött, megházasodott. Anyukájával szinte baráti a viszonyuk, mindent kidumálnak, nevetgélnek. Jó látni őket. Csupán az együttélésre képtelenek.
Nem tudom hányan vagytok testvérek, de gondolom, nincs gyereked. Nem úgy működik a gyereknevelés, hogy felnyitod a hátukon a panelt, és beírod a megfelelő parancssort, és abban a pillanatban mindenki jól viselkedik, nem ordít, nem koszol, nem csinál kupit.
Mi lenne, ha te, nagylány, megpróbálnál segíteni egy kicsit. Miből gondolod, hogy úgy éltek mint az állatok? Egy karámba bezsúfolva, se fürdő, se konyha?
Tudod kislány te is megfoghatod a mosogatórongyot, felkaphatod a csokispapírt a földről, és a seprű sem fog téged megtámadni. Két öt év alatti gyereket nevelek egyedül. Tudom miről beszélek.
Ne a csodát várd és a sültgalambot, hanem odamész és megcsinálod. Anyukádnak is több energiája lesz megfegyelmezni a többieket.
45f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!