Mégis hogy lehet az, hogy vannak olyan szülők, akik az egyik gyereküket sokkal jobban szeretik, mint a másikat?

9-eske! És a szüleid azzal tisztában vannak, hogy öcséd repül az egyetemről, ha nem tanul? Mert az egy dolog, hogy bejutott, de bent maradni már k*rvanehéz.

Vajon akkor mit fognak szólni?

Ez azért hülyeség - és az okosok tényleg használhatnák az eszüket, mert tudós nem általánosít - , mert statisztikailag lehetetlen, hogy nincs hét milliárd emberből egy szülő, aki egyformán szereti az egynél több gyerekét. Ez puszta logika.

A lényeg az, hogy ugyanazért nem lehet szeretni. Hisz különbözőek vagyunk. Anyukám szerethet azért, mert okos vagyok, de a tesómat ugyanezért nem szeretheti, mert ő nem okos. Ugyanígy, szeretheti az ő humorát, de nekem nincs, így hát bennem ezt nem tudja szeretni. De ez minden emberi kapcsolatban így van.

Hát nekem a bátyám az aki anyuci pici kedvence. Apum nem tesz köztünk különbséget.

Viszont itt is az ment h én mosok, főzök, takarítok még a füvet is lenyírom és anyám el is várja tőlem. Még mikor dolgoztam is.

Míg tesóm itthon ül egész nap a gép előtt mereszti a seggét. Egész életében nem dolgozott 1 hónapot sem össz és itthon sem kell semmit csinálnia. Anyám ad neki pénzt mindenre, mindent megkap. Egy beképzelt (mert h neki diplomája van meg egész kicsi korunk óta azt hajtja anyám h mien okos a pici fia) igénytelen, lusta bunkó. Még is ő a jó én meg a szar

Én ami kell megveszem a saját kis pénzemből, de ha véletlen valamit kérnék azt is sajnálja tőlem. Nemrég 1 párszáz forintos dolgot nem vett meg nekem.

Szóval igen egyes szülők nem gyengén megkülönböztetik a gyermekeiket. Ezért döntöttem őgy h csak 1et szeretnék. H véletlen se legyek olyan mint anyám