Más is járt már így a szüleivel?

Nem értem, mi a bajod. Ha nem élsz velük, akkor nem várhatod el, hogy állandóan veled foglalkozzanak. Felnöttnek tartanak, és ezért hagynak élni úgy, ahogy akarsz, nem akarnak kontrollálni.

Az meg természetes, hogy a környezetükben elökkel tartanak kapcsolatot, elvégre nem ülhetnek otthon egyedül, mert te elmentél tölük.

nem vagyok hasonló helyzetben, de a másik oldalról tudok példát. a párom korán elveszítette az édesapját.huszonegynéhány évesen, a főiskola elvégzése után egyik évfolyamtársával uarra a munkahelyre kerültek. itt ismertek meg egy időseb kollégát, akinek egyetlen fia külföldön élt. ő és a másik srác nagyon tisztelték, adtak a véleményére és egy idő után fix program volt, h mindketten minden vasárnap az "öregnél" és nejénél ebédeltek. a páromnak egyfajta fogadott apa volt ő (sajnos már ő sem él), de ettől még nyilván nem taszította le a "trónról" a ritkábban látott édes gyerekét. ez a "barátság" viszont mindenkinek jót tett: az idős házaspárnak volt társasága, a párom pedig tőle kapta meg azt a "bölcsességet", amit más normális esetben az édesapjától kap.

ha veled is törődnek, téged szeretnek gyerekükként, akkor nem baj, ha másokkal is töltenek időt, amíg te távol vagy. hisz ahogy te is mondtad, ha ott vagy, csak veled vannak elfoglalva