Mitévő legyek? Megrendült a bizalmam a férjem felé. (hosszú! )
7éve vagyunk együtt,5éve házasok van egy kislányunk is másfél éves. A férjem jó Apa, bármit kérek megteszi/megveszi nekünk anyagi biztonságot megadja, szeret és próbálja kimutatni is, viszont elég szeszélyes és hirtelen haragú (már beszéltünk róla, hogy kezelteti magát az indulatai miatt). Tegnap volt egy vitánk. Nem értettünk egyet egy gyereknevelési módszerben.(ő azt az elvet vallja, hogy a gyerek mindent a kezébe vehet felügyelettel, én nem engedek neki dolgokat-felügyelettel sem:olló, kés, sörösüveg, cigicsikk...stb) Szóval babánk tegnap játszott egy olyat, hogy szívószálat dugdosott a söröspohárba és utána meg lenyalta. Szóltam a férjemnek, hogy ezt ne engedje, aztán szóltam mégegyszer. Innen jött a vita. Végül én "hisztiben" törtem ki, ő meg lekevert nekem egyet, a gyerek előtt. Persze miután lenyugodtunk bocsánatot kért, azért hogy így kijött a sodrából. Megkérdeztem tőle, hogy mit érzett a pofon alatt. Azt mondta: Semmit.
Nem tudom mitévő legyek. Fáj a szívem, főleg a babánk miatt, hogy ezt végig kellett néznie és szegényt alig tudtam megnyugtatni. Valószínű túlreagáltam, de azért szerintem nem annyira, hogy ez legyen a vége.
Szerintetek hogyha elkezdi az indulatkezeléseit megváltozhat? Ki, mit tenne a helyemben? Tanács? Elválni nem szeretnék, elsődleges a házasságom megmentése
Most azért robbant ki a vita, mert a gyereked sört nyalogatott? Fantasztikus....
A szüleim már 40 évesek voltak, amikor megszületett az öcsém. Rendre játszott olyat 1-2 éves kora körül, hogy ha vendégek voltak nálunk a sörös poharukba dugta a cumit és lenyalta aztán fintorgott egyet, mert keserű volt. Mi meg nevettünk ezen.
Nem vagy más, csak egy újabb "szuperanyu". Gondolom a férjednek már elege van belőle, hogy te mindig mindent jobban tudsz, te vagy az etalon. Nem vagytok egyenrangú társak és így fejezte ki, márpedig ő a férfi és a vinnyogó feleségét meg elhallgattatni máshogy nem lehet.
A szüleim egyenrangú felek a házasságban, gyereknevelésben. És apámnak soha nem jutott eszébe, hogy megüsse anyámat. Mert nem volt rá oka.
20L
De a gyereked nem pálinkás kenyeret evett, hanem pár csepp sört nyalogatott. Jézusom... Tudj már különbséget tenni... Meglátszik rajtuk? Az mit takar?
Az említett öcsém (tudod, a kis sörnyalogató) jó tanuló, kedves, aranyos, odafigyel mindenkire, okos, ötödikes kora óta történész szeretne lenni, most közgazdasági iskolába jár, ahol az egyik legjobb az osztályban. Nem jár bulizni, nem iszik, nem cigizik. 17 éves most.
Nem 100asok, maradjunk ennyiben. Persze nyilván nem egy kaliber a sörnyalogatás és a pálinkáskenyér. A hisztiért én is bocsánatot kértem, mert beláttam én is a hibámat.
Tudod, nekünk ő az első babánk és féltem, aggódok érte, nem tudom olyan lazán kezelni, ahogy a férjem.
Köszönöm az eddig kapott építő jellegű tanácsokat és kritikákat.
Szerintem is jó ötlet a kineziológus. Az agressziónak számos oka lehet, egyik oka, hogy nem érzi, hogy megkapja mindazt amire szüksége van lelkileg és ez egy gyors módja annak, hogy megkapja egy pillanat alatt, amire szüksége van (figyelem, fontosság érzet, bizonyosság). Ezt be lehet helyettesíteni mással. Ha a kinez nem éri el a kívánt eredményt én szívesen beszélgetnék veletek, külön - külön is és akár együtt is, itt a honlapom: [link]
Van rá megoldás.
És még annyi, hogy szerintem fantasztikus, hogy nem az az első reakciód, hogy elválsz, hanem a lehetséges megoldásokat keresed és az is dicséretes, hogy a férjed is nyitott erre. Ritka. Sok sikert!
Köszönöm! Megnéztem a honlapodat :)
De azért remélem beválik a kineziológus, legalábbis nekem sokat segített
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!