Hogyan sajnáljam a testvéremet? Megpróbálta megölni magát.
A nővérem 16 éves. A suliból vitték be a kórházba mert beszedett egy csomó gyógyszert és az öltöző szekrény lánccal fojtogatta magát.
Most pszichológushoz jár,és nekünk is el kellett párszor menni.
Hát én semmi sajnálatot nem érzek iránta. Olyan ideges vagyok rá hogy az nem igaz!!
Kiderült,hogy azért akart meghalni mert a pasija otthagyta,meg mert otthon sincs minden rendben. Jó nem élünk nagy lábon,de megélünk. Nem kapunk minden héten új ruhát meg ilyenek,általában csak akkor ha nagy szükség van rá.
Tesóm azt is mondta ott a pszichológusnál h engem jobban szeretnek a szüleink mint őt,és hogy mindig csak én kapok dolgokat,őt nem is szeretik stb... Arra volt kiélezve az egész h mindig csak nekem vesznek dolgokat,ő meg szegény soha nem kap semmit.
Erre lettem igazán ideges. Én kapok mindig mindent? Hiszen mindig az ő levetett ruháit öröklöm meg. Iskolatáskát is meg iskolai dolgokat mindig tőle öröklöm. idén kaptam először sulitáskát, mert a régi elszakadt. Persze azt is elakarta tőlem kérni,mert az övé már 1 éves és az olyan tré. De én nem adtam neki oda,mert örültem h végre van vmi amit én kaptam először. Olyan nagy baj ez? Engem ha 3asnál rosszabb jegyet hozok haza mindig bünteti,szobafogsággal meg ilyenekkel. Neki elnézik. Őt soha nem büntették meg ilyenért. Nem vagyok olyan hű de jó tanuló,keményen küzdök a 3as,4esért. Tesóm a kisujjából kirázza a jó jegyet,csak lusta.
Képtelen vagyok sajnálni őt. A szüleink meg mindenki most körbeugrálja őt,pedig szerintem nem érdemli meg. Amit csinált az önzőség volt részéről. Nem gondolt senkire megint csak magára.
Ha valóban meg akart volna halni akkor nem a suliban csinálja. Ez csak sajnáltatás.
Én nem sajnálom az öngyilkosokat!
Akkor nézzük így. A nővére csak hisztizik, miért nem dolgozza fel. Oké. A kérdező mi a f*szt hisztizik itt? A nővére meg akar halni, ő meg azon nyekereg, hogy kinek jutott több ruha, hogy a nővére el akarta venni a táskáját, hogy hajtották tanulni. És? Dolgozza fel! Nehogy már a végén még öngyilkos akarjon lenni szegényke! A nővére meg dögöljön meg, végülis legalább senki nem veszi el a gönceit! Milyen testvér az ilyen?
Az, hogy valaki a lefestett kép mögé nézzen, és felfogja mi visz oda egy 16 éves lányt, hogy meg akarjon halni, az luxus. A kérdezőnek pedig valóban segítségre van szüksége, mert picit szegényes az érzelmi élete, ha lesz*rja, hogy a testvére meg akar halni.
Két tini, aki nem tud mit kezdeni magával jó dolgában. De ez még közel sem jelenti azt, hogy még le is kell köpni, ahelyett, hogy segítséget kapna. Mindkettő. Mert rájuk fér. De talán most azzal kellene kezdeni, aki már az öngyilkosságnál jár.
Büszkék lehettek magatokra!
Kérdező: Próbálj túllépni a ruhákon, meg azon, hogy ki kapott büntetést. Mert ha a testvéred nem tudja feldolgozni a világát, újra megpróbálja, és legközelebb sikerül neki, késő lesz a sírjánál rájönni, hogy mégiscsak a nővéred volt, és talán ott lehettél volna mellette a bajban.
Ja és kérd meg a szüleidet, hogy támogassanak téged is, mert neked is nehéz. Valójában szerintem amit itt leírtál csak önvédelem. Szerintem meg vagy rémülve.
Itt a kérdező kért segítséget nem a nővére. Ha a nővére kiírna egy kérdést akkor ő kapna neki való válaszokat. Semmiképp sem azt, hogy jól látod bogaram, valami nem tetszik, kelts jó nagy feltűnést a sulidban, csámcsogjon az egész világ rajtad és általad a hugicán! Neki azt tanácsolnám, hogy kapja össze magát, a hisztivel a saját családját rá tudja kényszeríteni, hogy körülugrálják, de a föld még nem fog úgy forogni, ahogy ő elvárja.
Kérdező, még az jutott eszembe, talán inkább családterápiát kellene megpróbálni, ott átfogó kép alakulna ki a problémáitokról, nem csak egy családtaggal foglalkoznának, hanem beszélnének az alkalmazkodás fontosságáról is. Hamarabb felszínre bukkannának a valós problémák, hamarabb lehetne megoldást is találni.
Körülöttem mindenki azt várja el h sajnáljam a tesómat mert most meg akart halni,és h neki jobb legyen. De nekem ez nem megy. Egy önző dögnek tartom,főleg azután amit a pszichológusnál mondott nekem mikor az érzéseiről beszélt. Hogy mindig csak én kapok dolgokat ő soha semmit. És ezt nem érzelmi dolgokra hanem tárgyakra alapozta,mert arra élezte ki az egészet. De az egyetlen dolog amit fel tudott hozni mikor kérdeztem tőle h miből szűrte le h én kapok mindig dolgokat az az volt h én kaptam egy uj iskolatáskát ő meg nem. Meg hogy én most fogok ballagni és kapok egy csomó mindent mint pl cipő,ing,szoknya. Az ing és a szoknya mindenkinek egyforma lesz,cipőt meg azért kapok mert az uj suliba is lesznek ünnepélyek amire fel kell venin,nem vehetem fel mindig a tesómét,hisz neki is szokott kelleni. Meg hogy majd anyukáméktól egy arany nyakláncot fogok kapni-ugyanúgy ahogy ő kapott mikor elballagott 8.ból.
Meg különben is egy percre nem gondolt se a szüleinkre,se rám h mi lesz velünk ha sikerül a terve. Most is csak azon jár az esze h vajon a (volt)pasija meg fogja e látogatni,mert mindig azon nyafog h bárcsak eljönne és h milyen rosszul érzi magát mert még csak fel se hívja h megkérdezze hogy van. Anya már irt neki facebookon h jöjjön és a tesóm egészsége érdekében látogassa meg őt,de hiába irja a srác a kifogásokat h nem ér rá,meg meg nem tud jönni anya csak hívja és hívja. Annyira látszik pedig hogy nem is akar jönni. Olyan mintha tesóm azt hinné h mivel öngyilkos akart lenni most mindent megkaphat akár embereket is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!