"Gyűlölöm" anyámat? Mi van velem? Bővebben a leírásban.

Pszichologus

Beszeld meg Anyukaddal

Van ilyen hogy ellenérzést vált ki a szülő

majd ha egyedülálló leszel akkor elmúlik vagy nem leszel vele annyira és ergo nem lesz gond

addig is szeresd az anyucikát de ne firtasd ezt mert lehet megbántod vele

Ha tudod a probléma veled van akkor már az első lépést megtetted

Szerintem először is növelni kellene sikerélményekkel az önbizalmadat. Figyeld meg tudatosan mikor jön elő ez az irritáció, szerintem akkor ha nem úgy sikerül valami ahogy elképzelted. Mivel ő van kéznél ez az oka a képzelgéseidnek. Utána gondolom én jön a bűntudat és a lelkiismeret furdalás és ez egy ördögi kör.

Az ember saját magán uralkodik, ne engedd ezeket az érzéseket elfajulni az önkontroll fontos dolog. Próbáld ki működni fog. Ha már tudod mi váltja ki és, leülhetsz anyuval beszélni hogy lehetne megoldani mindkettőknek jó legyen. Mindenre van megoldás csak akarni kell. Sok sikert

megmagyarázhatatlan gyülölet tényleg démonok

tudod test nélküli lények akik gyötrik az embereket

Jézus gadarénusból és epilepsziásból is kiűzte

Nagyon durva, olyan, mintha csak én írtam volna ezt a kérdést :)

Én ugyanígy érzek anyám iránt. Egyáltalán nem rossz ember, de egyszerűen pár másodperc alatt képes kihozni a sodromból a dolgaival és az idegesítő kérdéseivel (aminek egy része igazából normális kérdés). Pedig szerintem hihetetlenül béketűrő ember vagyok. Sokszor egyáltalán nincs is kedvem beszélgetni vele. Rengeteg embernek elmondok szinte mindent magamról, de neki soha semmit. Valamiért tudatosan vagy inkább tudat alatt kizárom őt az életemből. Egyszerűen nem tudom őt partnernek tekinteni szinte semmiben.

Én arra tippelek, hogy az köszön vissza a viselkedésemben, ahogy ő kisgyerek koromban bánt velem. Szerintem kevesebbet foglalkozott velem, mint kellett volna és sokszor kritizált. Másokat (tipikusan osztálytársakat) magasztalt fel követendő példaként előttem, hogy "bezzeg XY-nak jobb lett az átlaga", és rosszul esett, hogy semmibe vette az én eredményeimet. Aztán egyfajta védekezési mechanizmusként elkezdtem így viszonyulni hozzá, lehetőleg minél több dologból kizárni őt. Ez persze csak egy elmélet, lehet, hogy egy pszichológus többet meg tudna állapítani.

Esetleg gondold végig, hátha esetleg nálad is ez a helyzet. Mondjuk én igazából meg sem próbáltam javítani ezen, ez az én hibám is. De az szerintem biztos, hogy tudatosan kell foglalkoznod a témával, magától nem oldódik meg.

pszichológus nem tudja kiűzni

próbáld meg ellenállni ennek hátha úgy is elmegy

de az nem annyira biztos