Mit csináltok mikor totál kivagytok lelkileg?

Természetbe? Megnézém azért hogy te Pesten milyen természetről beszélsz. xD Na de mindegy.

Kérdező: Egyél csokit, pihenj vagy foglald le magad valamivel. Szedj Magne B6-ot.

Először is depis zenéket hallgatok és jól kisírom magam. Tényleg... volt hogy annyira dagadtra sírtam a szemeimet, hogy alig láttam kirajtuk. Ezekután alszok egyet és ezt addig folytatom, amíg el nem gyászoltam a problémát (szakítás, haláleset, egy veszekedés, vagy bármi). Ha túl vagyok a "gyász időszakon" (változó, hogy ez mennyi idő), akkor megrázom magam, elhatározom, hogy elég volt és tovább kell lépnem rajta. Ilyenkor a legfontosabb, hogy ne üljek itthon magányomban órákig. Ha egyedül vagyok, akkor elmegyek szinte mindennap úszni vagy/és futni. Lefárasztom magamat, hogy estére már csak bedőlni legyen kedvem az ágyba. Majd másnap minden kezdődik előröl, suli, tanulás, úszás, futás alvás. Elkezdődik egy mókuskerék, ami nem hagyja, hogy szomorkodjak, mert egyszerűen nincs rá időm. Ha tanulok, az eltereli a gondolataimat, úszás és futás közben ellenben folyamatosan kattog az agyam és egyszerűen addig csinálom erőből, amíg meg nem nyugszom. Néha beiktatok egy-egy baráti összejövetelt, ha már erősebb vagyok és kipanaszkodom magamat, ez is segít.

Nekem ez így eddig mindig bejött. Ahogy előttem mondták, fontos, hogy tisztában legyek vele, hogy mindenből feltudok állni önerőből! (Szintén Andrew Matthews könyveken nőttem fel amúgy!:)) Ha az elhatározás megvan, akkor nagy baj már nem lehet! Imádok úszni, a futás pedig jót tesz, így aztán nincs ezzel probléma.

Számomra a nagyon fontos, hogy adjak magamnak egy gyász időszakot, amikor kedvemre bőghetek, érezhetem magamat szerencsétlennek, telezabálhatom magamat csokival és nyalogathatom a sebeimet. Nekem ez is kell a továbblépéshez, ezután viszont jön az elhatározás, hogy elég volt és fel kell állnom.

Aztán ahogy Andrew könyvekből tanultam, azt hogy önerőből felálljak célként kell kitűzni és ha annak is élem meg, akkor iszonyatos büszkeséggel tölt el, hogy igen megtettem és felálltam egyedül, magamtól! :)

Első, és legfontosabb: ne fojtsd el magadban.

Miután kibőgöm magam, végiggondolom, milyen jó nekem. Van egy férjem, egy lányom, egy gyönyörű otthonom, van mit ennünk, tulajdonképpen mindenünk megvan, amire csak szükségünk van. Együtt mindent meg tudunk oldani, eztán is meg fogjuk oldani, bármi is jön.