Ti szegénynek érzitek magatokat? Hogy/miben nyilvánul meg?

Én szegénynek érzem magam anyagilag mert:

- 1 nadrágom van

- magába esszük a krumplit már második napja, és máskor se változatosabb az étkezésünk

- nincs pénzem samponra, így tusfürdővel mosom a hajam (az még szerencsére maradt)

- tavaly óta nem voltam szórakozni :)

- a bugyijaim, zoknijaim 60%-a szakadt, vagy kopott el, és nincs pénz újra

Kb ennyi miatt.

De boldog vagyok, mert igaz, hogy csóróság van de a barátom (aki szintén ugyanilyen csóró) mellettem van :)

Pénzünk/pénzem nincs, motivációm nincs, nincs egy olyan ember, akiért érdemes felkelnem, a családom egyre jobban szétesik, egyre inkább felfogom a körülöttem lévő rosszabbnál rosszabb dolgokat, és történéseket.

De próbálok pozitív lenni. Csak az már egy más dolog, hogy 2 napnál tovább nem megy. Utána megint visszasüllyedek emiatt a "szegénység" miatti keserű lelkiállapotba.

Azért idézőjeles, mert van mit ennem, van hol aludnom, de mégsem teljes az életem.

19/L

Én most lelkileg érzem magam szegénynek. Nyáron szakítottunk a barátnőmmel öt évnyi együttlét után. Már az esküvőt és a családalapítást terveztük. Most van egy űr, amit nem tud semmi és senki betölteni. Pedig jó lenne, ha végre lenne újra valaki, akiért érdemes lenne minden reggel felkelni.

28/F

Hasonló helyzetben vagyok, én is így érzek, csal én nő vagyok. Anyai értelemben sose voltam eleresztve, de emlékszem, 1 éve pont mondogattam magamban, hogy valójában milyen gazdag is vagyok: megtaláltam a másik felem, akit mindennél jobban szeretek...

Én nagyon szerencsésnek mondhatom magam.

Anyagi:

3 szobás panelben élünk a családdal vidéken, és megengedhetjük magunknak, hogy ősztől Pestre járjak egyetemre.

Van egy kocsink.

Sok ruhám van, bár ezek nagy része turis, vagy nem márkás, de van egy-két drágább darab is.

Van mobilom, van itthon internet.

Változatosan tudunk étkezni.

Nyaranta pár napra el tudunk utazni Magyarországon belül üdülni, pl. Balaton, Eger, Esztergom..

Az a baj, hogy manapság a fent leírtak mér szinte luxusnak számítanak, bár én az osztályomban néha "szegénynek" érzem magam (persze tudom hogy ez hülyeség, csak ezt éreztetik velem), mert sokaknak van 3 mobilja, a családnak 3 autója, nagy családi házban laknak, minimum két külföldi nyaralás évente, stb.

De hát egy elit gimibe járok, tudom, hogy az ország nagy részében korántsem ez a helyzet, és én szerencsés vagyok azzal, amim van, ezért igyekszem is megbecsülni. Amúgy rosszabbul állunk, mint korábban, általános sulis koromban mi is el tudtunk menni egy hétre egy külföldre, több ajándékot kaptam az ünnepekre, jobb kocsink volt.. de hát a szüleim fizetése ugyanannyi maradt, az infláció ezt nem tartja tiszteletben, szóval ez van. :)

Érzelmi oldal:

Minden oké, szerető családom van, szüleim élnek, és a nagyszülők közül is még hárman. Tesómmal jól megvagyunk, bár elég ritkán látom mert ő már egyetemista Pesten.

Pár hónapja barátom is van, nagyon jó a kapcsolatunk, remélem, sokáig így marad.

18/L