A feleségemet zavarja hogy katona vagyok, vagy már nem szeret?

Szerintem fél attól, hogy egyszer nem te jössz, hanem a halálhíred. Amikor párom bejelentette, hogy szeretne katona lenni, én borzasztóan megijedtem. Azóta meggondolta magát, mert elmondtam neki, hogy mitől félek....

Nem bírnám elviselni a tudatot, hogy x ideig távol van, és ki tudja, hogy láthatom-e még.

Szerintem nagyon félt, főleg, hogy már gyerekek is vannak. Próbálj vele mindenképpen beszélni, kérdezz rá nyíltan.

Nem tudta, mit vállalt..nem könnyű..neki is hősiesnek kell lenni, mint a katonáknak..

Antoine de Saint-Exupery ( a Kis herceg írója) pilóta volt. És író. Ő megírta, mi történik a lelkekben, a pilótáéban és a pilóta feleségek lelkében is..

(Éjszakai repülés, A déli futárgép) Olvassátok el, segítő.

Nem akarlak elkeseríteni, de a szüleim házassága emiatt ment tönkre :-( Anyu elméletben vállalta, gyakorlatban nem működött a távkapcsolat.

Azóta apukám talált egy olyan nőt, aki ezt tényleg tudja tolerálni.

A feleséged dolgozik? Van hobbija?

Sajnos azt nem tudhatom, hogy a feleséged fejében mi jár, azt viszont tudom, hogy bennem mi lenne. Az én párom is sokat van tőlem távol, amit én bevállaltam az elején, tudtam hogy ez lesz, még is hatalmas rúgásként élek meg minden különtöltött időt, pedig még fiatalok vagyunk, nincsenek gyerekeink és veszélyes munkája sincs a páromnak.

Ha katona lenne, valószínűleg akkor is igyekeznék megbarátkozni a gondolattal, hogy ilyen, így fogadtam el, így szerettem bele, továbbra is el kell fogadnom, hogy neki ez a hivatása, az élete egy része. Ugyanakkor másrészről bennem lenne az, hogy lehet most láttam utoljára és már nem csak magamra kell gondolnom, nem csak én maradok egyedül, hanem a gyerekek is apa nélkül maradnak, egyedül kell valahogy talpon maradnom és helytállnom, ami iszonyatosan nehéz lenne. Én mélységesen felnézek azokra a fiatalnak mondható özvegy szülőkre, akiknek hirtelen a nyakába szakad minden. A mérhetetlen gyász mellett nagyon nem lehet egyszerű még azzal is foglalkozni, hogy a gyerekek élete zökkenőmentesen menjen tovább, az anyagiakban se legyen gond, elintézni mindent, amit ilyenkor el kell... egyszóval én abszolút megérteném, ha a te párod emiatt "unná" a külföld témát. Amúgy alapból a távolságot is nagyon nehezen bírom, így aztán azt is megérteném, ha szimplán a távolságot nem bírná csak.

A lényeg, hogy le kéne ülnöd vele és beszélgetni egy hatalmasat, hogy mik járnak a fejében.