Nem fogja fel, mit akarok! Ez akkor most válóok?
Egy iszonyatosan piszlicsáré, apróság, hülyeségről van szó.
A téma a konyha. Főszabály szerint én (a nő) használja, én főzök, én mosogatok. Direkt megs szoktam kérdezni, mit enne, azt főzök, általában 2-3 napra, hogy ne kelljen minden nap. Azokból csipegetünk (tehát minimum 2 féle kaja szokott lenni készen, a hűtőben), ám ez a rendszer elég régóta nem működik.
Arra hivatkozva, hogy "neki ahhoz nem volt kedve" mindig csinál valamit, ami nagy pepeccsel jár, és otthagyja a koszt maga után. Amíg finoman csinálta, elnéztem (pl tojást akart, a tányérját hagyta ott, meg 1 db serpenyőt).
Aztán jöttek az egyéb finomságok... A tegnapi nap volt konkrétan a kiakadásom csúcspontja.
Fokhagymás hús krumplival: 3 tányér, amit csak a hússal kent össze, a sajtreszelő a fokhagymának, a krumplinak friss oljat öntött, gondolom fedő nélkül sütve, mert még a nappali is olajos, külön seprenyő a húsnak, evéshez is 3 tányért használt (uborka, krumpli, hús). És konkrétan minden úgy volt hagyva, ahogy végzett a kajával. A fokhagymás dolgok rászáradtak a tányérokra, a maradék uborka megposhadva... A slussz pojén, hogy a tűzhelyen volt egy piszkos edény beáztatva, azt betette a sütőbe, hogy "jobban elférjen sütés közben" majd éjszaka begyújtotta a sütőt, hogy melegebb legyen.
Ő azzal érvel, hogy annyira fáradt, hogy miután megcsinálta a kaját, olyan fáradt, hogy nem tud elpakolni, egyébként meg ő csinál kaját, én pakoljak el - ez csak ott sántít, hogy ezek a kaják csak 1 személyre készülnek.
Ma reggel kért kávét, amikor bementem kávét főzni, akkor szembesültem az éjszakai lakomája maradványaival. Konkrétan a fején szét tudtam volna törni az összes tányért, úgy felment a pumpa... De persze a gyerek miatt higgadtnak kell maradnom. Így szimplán közöltem, nem tudok kávét csinálni, mert a mocsoktól nem férek be a konyhába. Erre még ő sértődött meg.
Az ő unszolására beiratkoztam egyetemre, van 1 lányunk, és persze dolgozom is, mint mindenki más, és lassan gyomoridegem van, mire kell hazajönnöm... Nem bírom tovább.
Mégis mi a megoldás?
szerintem uljetek le ezt megbeszélni - egy olyan idopontban,amikor kicsit lenyugodtak a kedélyek - és szépen nyugodtan tudtok kommunikálni. Mondd el neki,hogy te is épp ugy dolgozol,mint o,tehát te is elfáradsz, mégis elrakodsz magad után a konyhában és tole is ezt várod. Vagy osszátok be - egyik nap te fozol, o meg mosogat, másik nap o foz és te mosogatsz - igy változatos lesz a kaja is és nem mondhatja,hogy ugy elefáradt a fozésbe,hogy nem volt ereje elpakolni. Munkamegosztás, ez a lényeg.
Nem ugy van már mint azelott,hogy a férfi dolgozott és a noé volt a háztartás, ha már a nok is dolgoznak, akkor a férfiaknak is illik besegiteni otthon.
3 napig én sem bírnám ugyanazt a menüt, ha más nem vacsorára csinálnék valami más hideg kaját. De őszintén szólva, Neked van elég dolgod ahhoz, hogy erre ne legyen időd.
Nem tudom ki az aki már tanult, dolgozott és vezette a háztartást egyszerre, de nem éppen könnyű feladat. Én is ki szoktam akadni, ha szép rendet teszek és mire hazaérek a párom szétszedi a fél házat. Ez rettenetesen elkeserítő tud lenni, hisz semmibe veszi ilyenkor a munkámat.
Nekünk ezt sikerült tisztázni. Megvan, hogy általában ki milyen munkát végez. Mivel én főzök, általában Ő közben elmosogat. Legalább még beszélgetni is tudunk. Szóval megosztjuk a munkát az alapján, hogy ki mit tud és szeret jobban csinálni.
Nálatok is ezt kéne, és teljesen jogos a kiakadásod. Én meg szoktam mondani a páromnak, mikor övé a mosogatás, hogy amíg nem csinálja meg, addig nem főzök, mert én úgy nem tudok, hogy az eszközök nincsenek kéznél.
Szerintem mond meg neki, hogy Te ezt így nem bírod és kezdesz kikészülni a feladatok terhe alatt, vállaljon át valamit.
Hangsúlyoznám:
1. Nem 2 tányér, és 3 villa miatt megy a hiszti.
2. Nagyságrendileg ugyanannyira vagyunk leterhelve.
3. A hűtőben 1-2 féle kaja MINDIG van (plusz hidegkaja).
A konyhában nem tudom otthagyni a mosatlant, mert nagyon pici a mosogató is, meg a pakolófelület is, mondom, ő a sütőbe tette be a mosatlant, mert útba volt... Csak magammal tolok ki, ha 2-3 nap távlatából kerül elő a műsoros fazék.
Köszi a válaszokat.
Hát engem nagyon kiakasztana! Mit képzel? Nem hallott még a munkamegosztásról?
Nem szeretem ha egy férfi attól érzi férfinek magát, ha alsóbbrendűnek nézi a nőt! Én biztos elküldeném a p*csába és nem mosogatnám el, azt amit ő hagyott ott! Majd csak feltűnik neki, hogy nem jó redvába élni és nem te vagy a csicskája!
Szia, nem tudom, hogy javasolta-e már valaki, de: hagyd rá a főzést, te meg mosogass el utána. Így megosztjátok a munkát.
Azt persze meg kéne (szerintem) beszélni, hogyha amúgy van 1-2 féle étel főzve, és még hideg kaja is van, akkor nem kéne 3. vagy 4. félét is főzni, mert szerintem ez pazarlás!
Mondom, rendszerint főként én vagyok a kohányhába, mindketten gyűlölünk mosogatni, így én főzés közben gyorsan elöblítem, amit tudok, teszem is a helyére, így főzés végén pár koszos holmi marad csak. Néha azt érzem, ő szándékosan mocskol, mert "nem ő mosogat".
A mocsokban hagyás nem jött be, amikor 2 hétig kórházba voltam, sírtam, mire kell hazajönnöm. Amit csak lehetett, összemocskolt, és bábel tornyát épített belőlük, plusz a gyorskajás dobozokból is...
Az én volt férjem is ilyen volt. Ha néha-néha főzött, az isteni volt, de utána két napig suvickoltam a konyhát és még ő sértődött meg, ha közöltem, hogy akkor másnap virslit eszünk.
Megértelek, nekem is nagyon elegem lett belőle. Végül azért nyerte meg az EX előnevet, mert másban is teljesen trehány volt, a taknyos papírzsepijét is a kanapén hagyta, a gyerekeivel sem foglalkozott, a női munkákat elvárta hogy én csináljam (takarítás), de a férfimunkákat sem csinálta meg, rám szakadt minden. Ha a gyerekekre ő vigyázott, a lakást utána lezárhatta volna az ÁNTSZ, a szőnyegen a játékok és a levetett gyűrt ruhák közé még gyurma és ételmaradék is jutott.
A családot is én tartottam el, a számlákat én fizettem, mert ő keveset keresett keresett, azt is elköltötte márkás cuccokra magának.
Még mielőtt okoskodna valaki, hogy akkor miért mentem hozzá: mert én laktam náluk, ahol ott voltak a szülei, és ő nem ebben nőtt fel. Eleinte még nem is volt gond, amikor otthon voltam GYED-en, akkor lustult el annyira, hogy már semmit sem lehetett tőle kérni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!