Mit gondoltok az alábbi helyzetről?

Már korábban is írtam ki kérdést ezzel kapcsolatban, a helyzet azonban csak tovább durvult. A húgomról lenne szó.

16 éves gimnazista. 13 évesen már volt egy afférja, úgy bepiált egy barátnőjével, akkor detoxba került, amiért természetesen semmit nem kapott. Azóta is folytatta a mocskos kis életvitelét. Lerontotta a jegyeit a gimiben, félévkor már megbukott egy tárgyból, háromból meg épp, hogy kapott egy kegyelem kettest (úgy, hogy valamiből szinte csak egyese volt). Szilveszter előtt pedig elkapták drogkereskedelemért és drogfogyasztásért (extasy). Azóta is több tekercs papírt találtunk nála, amit többek szerint is fűhöz szoktak használni betekeréshez. Ezenkívül már többtízezer Ft-nyi cigit találtunk nála (többségében Marlborot szív) és tucatnyi piásüveg díszeleg az íróasztalán: vodka, tequila, whiskey, stb. A szüleim ezt mind-mind eltűrik és egy sima lecseszéssel el van intézve a dolog, aztán minden megy ugyanúgy tovább. Nemrég derült ki, hogy 2 ellenőrzőt tart, az egyiket viszi az iskolába, a másikba beírja a megszépített jegyeket és azt mutatja be itthon (okirathamisítás, a pecsétet, aláírásokat gépen szerkeszti át). Lop is itthonról, anyámnak az elmúlt egy hétben 15ezer Ft-ja tűnt el (de volt olyan hét is, mikor 80ezer eltűnt), ezenkívül lopja az ékszereket, az én ruháimat (eladja őket az intézetes, csürhe barátainak). Ha ez még nem volt elég, minden hétvégén totál részeg természetesen, és egész nappal itthon döglik, cigitől, piától bűzölögve, és egy kézmozdítást nem csinál, míg mi anyámmal takarítunk. Aztán ahogy jön az éjszaka, ismét megy... néha még hétköznap sem jön haza.

A drogügyleteiből rendőrségi ügy lett, lebuktak. Azonban egy elvonón kívül valószínűleg semmit nem fog kapni, mivel kiskorú. A lopkodás miatt már az összes értékünket el kell dugnunk, folyamatos stresszben élünk, hogy vajon mikor mit lop el, hisz már tízezrekről, lassan százezrekről van szó, emlékekről, régi értékekről (pl az én ballagási csokromon volt pénz, direkt megtartottam emlékbe, erre lelopta róla a pénzt!). A szüleim folyton ki vannak készülve tőle, de nem tesznek semmit, és sajnos a stressz, a kikészültség rajtam is kijön, hisz én is itt élek és én is áldozat vagyok. Még 2 évem van az egyetemből, de egyre inkább nem bírom, és a legrosszabb, hogy a szüleim mindent eltűrnek és nincsenek tekintettel még rám sem, hogy ezzel nem csak magukat teszik tönkre, de engem is. Senki nem mer már a húgomnak szólni, mert egy nagydarab behemót, egy agresszív állat, akinek még szépen sem szabad szólni, ha valami gond van vele, mert egyből üt, engem és anyámat is! Ma is nekemjött, mert összevérezte az egész wc-t és szóltam neki szépen, hogy takarítsa el onnan, órákig csak feküdt másnaposan, majd bementem és bedobtam neki egy zacskó új szivacsot. 5 perc múlva átjött hozzám, majdnem kiszabta az ajtót és üvöltözni kezdett, ezt mondta: "lánygyerek, k*rva gyorsan állítsd le magad, különben elintézlek!". Annyira volt ez a reakció, hogy szó nélkül bedobtam a szivacsot. Erre mondtam, hogy jó lenne, ha rendet tanulna, meg különben is, így az utolsó cigányok viselkednek, erre nekemjött, összeverekedtünk. Az 1 éves telefonját úgy szétcseszte, hogy szét van esve és nem működik már, most az én egyik telefonomat használja hetek óta (persze mikor kell neki valami, akkor nyal), de nem merem visszakérni, mert erre is verekedés lesz a válasz és a szüleink mindig ő védik. Én eltakarítanám már az útból ezt a szörnyeteget, csak megkeseríti mindannyiunk életét, folyamatos veszekedésnek, verekedésnek, szorongásnak vagyunk kitéve, de a szüleim gyávák bármit is tenni, mert hát "mégiscsak a gyerekünk". -.- Ezért tönkreteszik inkább az egész családot...

Mit gondoltok erről az egészről? Mit lehetne tenni? Gondoltam rá, hogy fel kellene venni, ahogy lop, és akkor bizonyítékom lesz ellene, de azzal is mihez kezdjek? A szüleim nem fogják beköpni sehol sem, még az iskolának sem mondják meg a okirathamisításait, sőt mindenhol fedezik.

Mit tudnátok tanácsolni? Én tehetek egyáltalán valamit azon kívül, hogy amint lehet, elhúzok innen és többet vissza sem nézek?

Bocsánat, hogy kissé hosszú lett.