Hogyan legyek jó apa?

"Ezt a testi érintkezés dolgot én átgondolnám,nekem traumát okozott,hogy apu simogatott 7 évesen(lány vagyok)...nekem nagyon nem esett jól...:("

Ha jól sejtem, nem a normális szülői módon simogatott, ha ez neked nem esett jól. Alapból nincs gond a szülő-gyerek testi kontaktussal.

Én annak a válaszolónak adok igazat, aki valami olyasmit írt, hogy az édesanyjukon keresztül szeresd a gyerekeket, amíg távol vagy tőlük. Ha a feleséged (is) érzi a szeretetedet és a ragaszkodásodat, akkor ő "pótolhat". Abból a szempontból, hogy sokat, és szeretettel beszél rólad, a gyerekek érzik, és tudják, hogy ha nem is vagy ott mindig, értük dolgozol, és mindannyian fontosak vagytok egymásnak.

Jó ötlet a telefon, skype, webkamera ( ha a körülmények megengedik.)

Megbeszélheted a gyerekekkel, hogy amíg nem vagy otthon, vezessenek közösen egy rajzos naplót neked. Naponta, vagy amikor valami érdekes történik velük, rajzolják le. Az anyukájuk pedig egy pár szavas "emlékeztetőt" írhat hozzá, hogy amikor hazaérsz, együtt megnézhessétek, elmesélhessék. Ebből jó kis beszélgetések lehetnek, nem kell külön agyalni valami közös témán.

Ültethettek valami olyan növényt kertbe, cserépbe, amit a gyerekek is tudnak gondozni, és ami hármótoké...

De a legfontosabb, hogy ne tartsd magad se szarnak, se rossz apának azért, mert a ti életetek most nem szokványos. Persze nem könnyű hónapok után egyszer csak "visszalépni" a családba, de ha folyton attól szorongsz, hogy nem csinálod jól, az a gyerekeket is feszélyezni fogja.

Próbáld meg felszabadultan élvezni a társaságukat, faggasd ki őket mindenről, ami a távollétedben történt velük, mesélj te is sokat magadról. Nem okvetlenül kell külön hármasban programokat csinálnotok, hacsak nem a feleségedet akarod tehermentesíteni. A gyerekek számára a legnagyobb öröm, amikor az egész család együtt van, hiszen az a természetes.

Nem vagy elkésve, és nem csinálsz rosszul semmit. A gyerekek pedig egyre inkább érteni, és értékelni is fogják azt az áldozatot, amit mindannyiótokért hozol.

Én most egy kicsit más oldalról közelíteném meg a dolgot. Egyetértek az előbbiekkel is, tényleg nagyon fontos a közös program, közös játék, de még egy nagyon fontos dolgot adhatsz nekik, aminek nem most lesz haszna, hanem később, felnőttkorukban:

Szeresd az anyjukat. Mert ahogy te a feleségeddel viselkedsz, azt a mintát fogják majd keresni a párkapcsolatukban. És ugye azt szeretnéd, ha olyan párjuk lenne, aki maximálisan törődik velük, szereti és tiszteli őket?! Na, ezt a példát mutasd, és akkor sokkal többet tettél, mint egy óra játékkal! (Persze az is nagyon fontos!!!!)

Nekem is van véleményem, dehát ezek csak vélemények, majd te rakod össze és amúgy is te döntesz.

Mit tennék a helyedben?

Megmondom őszintén nem mennék el a családomtól ekkora időre.

Ezt a korszakot nem fogod semmivel tudni pótolni. A pénz nem minden. Úgy vélem, inkább ne menj külföldre és ne legyenek jó eredményeid és kevesebb pénzed legyen, mintsem gyakorlatilag nem élsz a családoddal.

Te dolgod persze, de gondold végig: milyen család az, ha fél évig nem vagy velük és ez nem egyszeri, hanem ismétlődő eset.

Pénzel kipótolod a velük nem töltött időt? Alig hinném.Nem fog kialakulni a gyerekeiddel való érzelmi, lelki kötelék.Mitől alakulna, hiszen pár órával lehetetlen pótolni féléveket nemde?

Ha kell válts munkahelyet. Nekem ez a véleményem, mert ezt megsínyli a családod és amit már érzel, ez annak az előszele.Később bánni fogod, de akkor már helyrehozhatatlan lesz.

Azt írod nem fontosabb a hivatásod a családodnál.

Ezt hogy érted?

Az embernek ami fontos azzal tölti ideje nagy részét. Ami fontos, arra szakítunk időt, ami nem- oda gyártunk valami szépen hangzó kifogást, amit magunk sem hiszünk el.

Úgy látom, te már gyártod. Ha családod lenne a fontosabb, nem mennél el tőlük ennyi időre pénz miatt és eredmények miatt. Maradnál inkább velük - lehet valamivel szűkösebben, de akkor legalább család lennétek.

Amikor külföldön vagy, irhatnal nekik levelet, skype-olhatnal velük, stb...

Amugy meg nem attol vagy jo apa, hogy sülve-föve együtt vagy velük, attol vagy jo apa, hogy szeretettel gondolnak rad, es, hogy az anyjuk - ha nem vagy ott - erösiti bennük azt, hogy apa ertünk dolgozik, apa szeret minket, es hianyzunk neki. Amikor otthon vagy, legyel velük minel többet, menjetek fagyizni, stb, de ne kapasd el öket, legyel te nekik az Apa-, vagyis a Ferfi-kep. Ossz meg velük minel több dolgot, amit külföldön csinalsz (persze csak a jo dolgokat) hagy meseljenek büszken rolad mindenkinek.

Kesöbb, mikor kamaszodnak, sokkal nagyobb szüksegük lesz egy apara, akire szamithatnak, mint kicsi korban, amikor inkabb anyura vannak utalva. Addig meg kitalalhatjatok a felesegeddel, hogyan tovabb, mi legyen a külfödi munkaval.

Sok sikert!

Azért vállalsz külföldön munkát, hogy az anyagiakat előteremtsd amire szükségük van.. Tehát miattuk csinálod. Igaz?

Valószínűleg ezt a feleséged tudja a gyerekek pedig majd megértik!

Nyugodj meg, JÓ APA VAGY!