A családom rendszeresen megkérdezi tőlem hogy miért nincsenek barátaim. Vajon miért lettem ilyen?

Egyke gyerek vagyok. Már 5 évesen is inkább meghúzódtam és figyeltem a többieket ahogy játszottak, én inkább egyedül babáztam, kirakóztam stb. Aztán jött az ált.suli: kiközösítettek, vagy váltakozva volt 1 "barátnőm" akihez odacsapódtam (mindig más), de közben meg mindig rosszul éreztem magam velük. Gimiben már többekkel jól kijöttem, de mióta elballagtunk senkivel sem tartom a kapcsolatot.

Sokszor megkérdezik itthon hogy: "Csak tudnám miért lettél ilyen, miért nincsenek barátaid, nekem tudom mennyi barátom van még most is. Ennyire rossz a természeted? Mert ennyi idő után már biztos benned van a hiba" Mi lehet bennem a hiba?