Nagyon sokat vitázunk az állattartással kapcsolatos dolgokról, ez a kapcsolat végét is kell, hogy jelentse?

Kérj egy ismerősödtől néhány napra egy állatot, de ne ilyen nagyhangút, pl rikácsoló madár vagy stb :D

Vidd haza, és mond, hogy ő mostmár veletek lakik. Ha otthagy, akkor egy ..... alak és nem kellene együtt maradnotok. Ha "eltudja viselni" az állatkát, akkor meg belátja, hogy milyen hülyén viselkedett, mert ennyit nem tudott volna kibírni.

Egyébként én is gondolkozom egy kisállaton, eddig azért nem akartam annyira, mert pénz kellett a családnak, mivel apukám megakarja csináltatni a fogait.De miután 4. napja a kocsmában van, és már 32ezret elivott, úgy gondolom ne én spóroljak a fogaira, ha ő sza...k rá.Máskor meg sipákol, h kéne neki..Innentől engem sem érdekel.Húsvétkor beszerzek egy nyuszit, akkor talán olcsóbb, meg a "ketyerék" is hozzá.

Valamelyikőtöknek engednie kell mert ez hosszútávon nem fog működni.

Te szeretnél állatot, ő nem. Neked minden vágyad egy állat, neki nem.

Téged is megértelek, de őt is. Egy kapcsolatban 2-en vagytok és bizony egyességre kell jutni, mert az nem lehet hogy te csak azért is veszel egy állatot miközben tudod hogy ő foggal-körömmel tiltakozik ellene.

Egyezzetek meg ha majd lesz családi házatok lesz állatotok is.

Nekünk pl. van egy kutyusunk, társasházban élünk. Nekem volt a vágyam, mert sosem volt állatom. A párom tudta és mondta hogy készüljek fel mivel jár, de engem nem is érdekelt. A párom amúgy állatbolond.

Vett is egy kiskutyát, örültem nagyon. Aztán egyre jobban ahogy nőtt, úgy kezdtem rádöbbenni hogy lehet nem is volt olyan jó ötlet... a folyamatos sétáltatás ( ha szakad az eső, ha süvít a szél, ha 40 fok van) mindig rám marad (párom csak 3 naponta este viszi le akkor szabadnapos), az hogy soha nem tudunk nyaralást szervezni nélküle, mert amikor 2-szer elvittük kutyapanzióba olyan lelkibeteg lett a hiányunktól hogy ott semmit nem evett 1 hétig hiába próbálták etetni, utána meg hasmenése lett és hányt, injekciókúrára hordtuk 2 hétig. Mind a 2 alkalommal. Az állatdokink szerint lelki ok miatt...

Na azóta csak oda tudunk menni nyaralni, strandolni ahova vihetjük magunkkal. De az ugye nem igazi nyaralás, mert ugyanúgy figyelni kell rá, sétáltatni, ha idegen helyen otthagyjuk (pl. szobában) addig visít utánunk míg vissza nem megyünk... A strandolás szabadstrandon is kész rémálom volt, olyan hisztériát levágott míg egyikünk bement úszni hogy az egész strand rajtunk röhögött...

A párom úgy abajgatja mintha egy csecsemő lenne, ettől már kicsit kezdek besokallni, mindig én fürdetem, kutyakozmetikussal én egyeztetek, én futtatom, én takarítok utána, állatorvoshoz viszem, ha már "furcsának" néz ki a párom azonnal el akar vele küldeni állatdokihoz.. hozzáteszem régi jó ismerősöm az állatdokink és soha semmiért nem fogad el egy fillért sem, akár oltás, akár műtét bármi akkor sem. és nekem írtó kellemetlen amikor a legkisebb hülyeségért a párom elküld vele dokihoz, ebből volt már pár összeveszésünk mert mondtam neki hogy NEM, fejezze már be, nincs semmi baja, ne kezelje úgy mint egy embert elég. stb.

Szeretem meg minden, de ha újra kezdhetném hát nem kellene egy állat sem társasházba. Majd ha kertes házunk lenne akkor oda.

Ja és a páromnak van egy óriási akváriuma, de még nagyobbat szeretne + most kitalálta hogy berendez egy másikat is.... van teknősünk is akitől én már szabadulni szeretnék. A párom egy időben papagájért nyúzott hogy had vegyen... na akkor elküldtem a fenébe mondtam neki ha haza mer egyel is állítani akkor azzal együtt dobom ki! Ja meg hogy japán táncolóegeret szeretne.... megőrjít teljesen!

Szóval vannak az állatbolondok és akik nem. Állandó a feszkó emiatt...

Én nő vagyok,és nem igazán rajongok az állatokért..Nincs semmi bajom velük,de életem során volt pár férfival dolgom akik állatpártiak voltak.Én nagyon sokszor jártam úgy,hogy kérte legyen görény,mert hogy ő odavan érte,és nekem még foglalkoznom sem kell vele.Oké..Ha akarja,én nem gátolom meg.Egy darabig nem is volt gond,de utána jöttek a napok,hogy nem ér rá,mert ide megy.oda megy,dolgoznia kell stb.Amikor már hegycsúcsot szart a görény,amikor már nekem kellett takarítani alatta,attól pipa lettem.Pont ezt akartam elkerülni.Többszöri ultimátum után végül fogtam és elajándékoztam a budapesti állatkertnek.(fiú,ivarérett görény volt,és agyon örültek neki)

Később volt hogy cica kellett valakinek.Bár allergiás vagyok a macskaszőrre,de engedtem a kérésnek.Végül megint csak rám szakadt a cica ellátása.Bizony elég kellemetlen ha bevörösödött szemmel,és eldugult orral,meg kipattogzott testtel nekem kellett a macskát etetni,fürdetni,játszani vele..Elegem lett.Itt annyira eldurvult a helyzet,hogy szakítás is lett belőle.

Volt kutya is..Ott meg megint ki vitte le?? hát persze hogy én..Ki mosta fel a pisit? hát persze hogy én..De szerencsémre itt már a partnerem is rájött,rossz döntés volt,mert sosem volt ideje rá,így oda adta az anyukájának,és ma is boldogan élnek.

Jelenleg férjnél vagyok..A férjem tavaly úgy döntött akvarista lesz.Kezdőként 200 literes akváriummal és sügérekkel kezdte.Belementem,bár féltem,hogy megint rám szakad az akvárium takarítása,vízcsere,etetés..Eddig még lelkes akvarista..

Szóval én valahol megértem a párodat is. Ha valaki ennyire ellenzi annak oka is van..Elképzelhető,hogy járt már így,hogy a nyakára maradt az állat,holott nem is az övé volt.Vagy elképzelhető,hogy belegondolt,ha állat van akkor bajos mellett,nyaralni vagy több napra elmenni szórakozni.Az állat tartás nagy felelősség.Sokszor azt mondjátok,hogy gondoskodni fogtok róla,van időtök rá..De ki tudja mi lesz ha elvégzed az egyetemet??Ha külföldre akarsz menni ,akkor mi lesz az állattal??Ha dolgozol,lesz-e annyi időd rá mint most lenne??

Nem azonosak az elképzeléseitek, véleményem szerint nem illetek össze.

28/n

Ha jól látom,a Ti kapcsolatotok értelmetlen,terméketlen,szeretetlenségben bővelkedő.A nézetkülönbség óriási.Válts!

Azért az nagyon csúnyán hangzik,hogy "az állat elvan a sarokban,meghatározott helyen abban a pár órában,míg a pasid le nem fekszik"! Ha ilyen sorsot szánsz az állatodnak,mégsem kéne tartanod,mert ez így állatkínzás lenne.Talán a párkapcsolatodban fellépő hiányérzeteket akarnád pótolni egy állattal,aki szeretne és akit szerethetnél.Nem lehetséges ez?

Egy élőlény tartása óriási munka és felelősség!Jól gondold meg,elég érett vagy-e rá!

A pasiddal meg szakíts,mert nincs közös jövőtök a leírtak alapján.De utána várj kicsit az állat beszerzésével,míg megnyugszol és felkészülsz.