Miért tanácsolják mindenre azt hogy hagyjuk el a párunkat?

Azért, mert az illető csak panaszkodik, nyavalyog, és boldogtalan. Ha csak ő próbálja megoldani a problémát (mint ahogy a kérdezők 80%-a ezt állítja) az édes kevés.

Probléma megoldásához két ember kell. Egy kevés. Én tudom benne voltam. Hiába akartam én megoldani, ha a másik tojt rám. Elhagytam, így most jobb.

"amiket tényleg meglehet(ne) beszélni."

Itt a válasz, meglehetne beszélni. De én legalábbis úgy tapasztalom, hogy az emberek nagyon nagy százalékával, és mindegy, hogy nő vagy férfi, egyszerűen nem lehet semmit megbeszélni. És aki ilyen, azzal nem lehet mit kezdeni. Ott alapvető problémák vannak, és igen, ott nem érdemes őrlődni ott sokkal jobban jár az a fél, aki meg akarja beszélni, de nincs kivel, hogy lelép. Tudom nagyon egyszerűen hangzik, de embereket alapvetően megváltoztatni nem lehet, és aki kommunikációra teljesen alkalmatlan, azzal nem szabad hosszútávra tervezni.

Van, amit meg lehet beszélni, van, amit nem.

Nem minden probléma megoldható, és áthidalható.

Ez egy önáltatás.

Van, amikor két ember sehogyan sem illik össze, és van olyan dolog, amit nem lehet elviselni.

És az, hogy én meg akarom beszélni a dolgokat még nem jelenti azt, hogy a párom is változni akar.

Így van, ahogy írod!

Az én volt párom olyan bunkón és lenézően beszélt velem, hogy kibírhatatlan volt.

Tűrtem, tűrtem, aztán megkérdeztem, hogy "Mit gondolsz, nekem ez a beszéd hogy esik?"

Erre tudod, mit mondott?

"Mit érdekel engem, hogy neked hogy esik? Lesza.rom!"

Na, szerinted ő szeretett engem?

Én hiába tettem meg mindent a kapcsolatunkért, őt az sem érdekelte, hogy nekem fájdalmat okoz.

Mégis mit kellett volna tennem?

Javítgatni a dolgot, úgy, hogy csak én akarom a változást?

El kellett hagyni.

Nem volt más megoldás!

Tudom, mert 5 évig próbálkoztam a "javítással".

"akivel nem lehet beszélni az nem is szereti igazán a párját?"

Lehet, hogy szereti, csak nem tudja kimutatni, a másik meg nem biztos, hogy elhiszi neki,mert azt azért mondani is kellene néha. De ugye az nem megy nekik.

Szerintem ezek az emberek olyannal tudnak csak kijönni, akinek szintén nem fontos a kommunikáció.

Tapasztalatból mondom, hogy az nagyon idegőrlő tud lenni, ha az ember a falnak beszél, és a másik részéről még odafigyelés sincs, nemhogy reakció.

Tehát vagy mindkét fél képes kommunikálni, vagy egyik sem. És mivel a kapcsolatokban nagyon sok olyan, van ahol csak az egyik fél részéről van beszélgetés, az nem vezet semmi jóra. És én legalábbis ilyenkor szoktam írni, hogy inkább vessen véget a kapcsolatnak.