Ez önző gondolat tőlem? Vagy a szüleim önzők?

Tudom, hogy kevesen vannak akinek a feneke alá tesznek egy lakást, de annyira bánt, hogy a családom sose próbált igazából rólam ilyen szinten gondoskodni.

26 éves vagyok, laktam már vagy 10 albérletben, most épp párkapcsolati gondjaim is vannak, és komolyan az befolyásolja a párkapcsolati döntésemet is, hogy ha szakítok, akkor egyedül kell albérletbe költöznöm, amit meg nehezen köhögnék ki anyagilag.

Annyira dühít ez a kilátástalanság, hogy az egyetlen esélyem arra, hogy saját lakásom legyen az, hogy megvárom míg valamelyik családtagom akinek én vagyok az örököse, meghal.

Persze vehetnék fel hitelt is, de semmi értelmét nem látom annak, hogy megvegyek egy 15milliós lakást 30 év alatt 30 millióért.

Tudom, nem szép tőlem, de magamban mindig hibáztatom a szüleimet, hogy apámnak van háza, anyámnak van lakása, az évek során rengetegszer lett volna lehetőségük gondoskodni a jövőmről, ha születésem óta havi 10 rongyot félre tettek volna, már lenne lakásom. Szép autó mindig volt, külföldi nyaralás is volt, meg végülis persze, eltartottak míg elvégeztem az egyetemet, tudom, hogy sok családban ez is gondot okoz, de akkor is bánt, hogy nem gondoskodtak egy lakásról.

Önző vagyok?