Ez önző gondolat tőlem? Vagy a szüleim önzők?
Tudom, hogy kevesen vannak akinek a feneke alá tesznek egy lakást, de annyira bánt, hogy a családom sose próbált igazából rólam ilyen szinten gondoskodni.
26 éves vagyok, laktam már vagy 10 albérletben, most épp párkapcsolati gondjaim is vannak, és komolyan az befolyásolja a párkapcsolati döntésemet is, hogy ha szakítok, akkor egyedül kell albérletbe költöznöm, amit meg nehezen köhögnék ki anyagilag.
Annyira dühít ez a kilátástalanság, hogy az egyetlen esélyem arra, hogy saját lakásom legyen az, hogy megvárom míg valamelyik családtagom akinek én vagyok az örököse, meghal.
Persze vehetnék fel hitelt is, de semmi értelmét nem látom annak, hogy megvegyek egy 15milliós lakást 30 év alatt 30 millióért.
Tudom, nem szép tőlem, de magamban mindig hibáztatom a szüleimet, hogy apámnak van háza, anyámnak van lakása, az évek során rengetegszer lett volna lehetőségük gondoskodni a jövőmről, ha születésem óta havi 10 rongyot félre tettek volna, már lenne lakásom. Szép autó mindig volt, külföldi nyaralás is volt, meg végülis persze, eltartottak míg elvégeztem az egyetemet, tudom, hogy sok családban ez is gondot okoz, de akkor is bánt, hogy nem gondoskodtak egy lakásról.
Önző vagyok?
Bocs, hogy az előbb úgy "leszúrtalak". Az utolsó két hozzászólásod egész emberi lett.
Igen ilyen szar a helyzet az országban. Több mint elkeserítő. De hidd el te az átlaghoz képest nagyon jó helyzetben vagy.
Sajnálom, hogy az anyagiak miatt nem lépsz ki abból a kapcsolatból. Mondjuk én inkább lejjebb adnám az életszínvonalam, mint egy sz.r kapcsolatban éljek. De ez a te döntésed.
Az utolsó mondatod így nem igaz. Nem látom tisztán magam sem, hogy az anyagiak miatt nem szállok ki, vagy akkor sem szállnék ki, ha lenne hova mennem. Ha tényleg nagy baj lenne, nyilván leadnék az életszínvonalamból és tovább lépnék. Azt nem tudom, hogyha lenne hova mennem, lépnék-e már most. Nem tudom felmérni, hogy mennyire befolyásolja a döntésem az anyagi kérdést.
Amúgy meg ja, nyilván, persze azért indítom a saját önálló életem az apám kérésére felvett hitellel, mert nem érdekel mi van vele. Persze. Volt annyi pénze, hogy vegyen magának egy kis lakást. De mivel tudom, hogy egséz életében természeti független lény volt, és megkért rá, hogy segítsem ki, arra gondolva, hogy ő mennyit tett értem, én is megtettem, és felvettem neki még 7 millió forintot. Hogy szegény apámnak ne egy lakásban kelljen élnie egy lakótelepen. Cserébe én meg egy albérletben élek...
Nyilván ócska egy szar ember lehet, közben meg még én aggódom, hogy önző vagyok-e. Olyan jó ez az oldal, mert tényleg olyat kérdez meg itt az ember, amit máshol nem merne, benyúl a lelke mélyére, aztán megkapja, hogy hiéna. Köszi mindenkinek a választ, tényleg jól esett a háborgó lelkemnek minden szavatok... Pfff...
Kedves kérdező!
16-os vagyok. Hozzászólásaid alapján valóban nem érdemled meg a dorgálást, több vagy, mint a kérdésből gondoltuk.
Válaszoltál nekem, így kérlek engedd meg, hogy pár dologban elmondjam véleményem. Ezt írtad:
"..körbekérdezem a barátaimat, hogy van-e valaki akinél pár hétre meghúzhatom magam"
Persze, ez egy szükségmegoldás, kényelmetlen vélhetően mindenkinek. Amire én gondoltam, az az, hogy valakivel tartósan együtt lakni. A suliban volt albi lakótársam, semmi gond nem volt, feleztünk mindent és együtt tanultunk.
"valahogy össze nem rántok két havi kauciót, és alá nem írok egy évet valahol"
Sajnos kell, hogy legyen kaucióra félretett, vagy pedig nem szabad nagyon leamartizálni azt az albit ahonnan eljössz, hogy ne tartsanak sokat vissza. A párommal még a kifestést is vállaltuk olyan színre amit a tulaj kért.
Az aláírt egy év semmire sem kötelez. Nyugodtan eljöhetsz, ha akar pereljen be: tuti nem nyer, nem lehet egy szolgáltatás igénybevételére kötelezni. Ami hűségidő van az azért van kedvezményesen, mert van hűség nélkül. Persze a főbérlők szeretik...
"Már az is jó lenne, ha a szüleim itt lennének pesten, én szívesen laknék velük is akár."
Nosza, vidéki házat el lehet adni, biztosan jobb lenne nekik is orvos, kulturális lehetőségek, spórolnátok az utazáson stb.
Sok sikert kívánok és még egy tanács, hogy próbálj meg félretenni! A lakáselőtakarékosság sem kényszeríthet hitelbe, csak a bank szeretné a kapcsolt terméket: van a 4..8 év lejárat után felújítás, lakás célú felhasználás is hitel nélkül.
Nézd, abból amit leírtál, nem tudhatjuk a családi életetek minden eseményét. A leírtak alapján nem túl jó benyomást keltettél, ezért kaptál ennyi negatív választ. Ha részleteket is írsz, nyilván nagyobb rálátásunk lenne a dolgokra. Nem kell felkapni a vizet, azért, mert nem azt a választ kaptad, amit szerettél volna.
A legtöbb ember nem szereti a hálátlan elkényeztetett "gyerekeket". Az első írásodból pedig ez jött le. Ott még semmiféle hitelről nem volt szó.
Csak fura érzés, hogy felmerül bennem, hogy mennyivel könnyebb lenne, ha lenne egy lakás amiben bármikor lakhatok, felmerül egy olyan érzés, hogy dühöt érzek a szüleim iránt, amiért még csak nem is törekedtek rá, hogy legyen, rögtön felemrül bennem a kérdés is, hogy ez lehet-e jogos gondolat, vagy épphogy nagyonis önző, erre megkapom, hogy egy hiéna vagyok. Most itt rohadtul mindegy a hitel kérdés - úgy utálom a témát, hogy úgy teszek, mintha nem lenne, ezért is nem jutott eszembe elsőre. Az is tökmindegy, hogy én mit tettem értük.
A kérdés az, hogy önző, vagy jogos gondolat az, hogy dühös vagyok a szüleimre, amiért meg sem próbáltak ebben segíteni, hanem kieresztettek a nagyvilágba, hogy álljak meg a lábom, aztán csá. De közben már rájöttem, hogy felesleges itt ilyeneket kérdezni egyrészt, másrészt meg az ember azt érez amit érez még akkor is, ha önző vagy igazságtalan. Érzésekkel elég nehéz vitatkozni.
Te is a biztonságot keresed, akárcsak én.
Önmagadban kell megtalálnod, nem másban.
Jó magyar szemléletre vagyunk nevelve: a ház, az ingatlan az érték el nem veszik tőled. De ma már ki tudja.
Alkotmányos rabszolgaság is lehet...
Bocs nem politizálásból írtam!
Akkor leírom a szülő szemszögéből, mert én az vagyok. 20 éve gürizünk, hogy legyen saját házunk. 0-ról indultunk!!! Ez a 2.hitel+második ház. A gyerekek még suliba járnak. Mindent megpróbálunk megadni nekik. Anyagilag, és a családi szeretet oldaláról is. Segítjük őket a tanulásban is. (hidd el ha nincs háttér, ez is nehezebb! saját tapasztalat!)
Ha egyszer felnőnek azt szeretném, hogy kb. olyan életük legyen, mint most neked!!! De még jobban örülnék, ha helyes értékrenddel rendelkeznének!!! Nagyon szeretem , és támogatni is fogom őket. Hitelfelvételt biztos nem kérnék tőlük. (bár gondolom a hitelt a szüleid fizetik vissza, nem te...)
Amúgy meg azt gondolom, hogy ha egy fiatal felnőttnek mindent alátesznek a szülei, akkor nincs miért dolgoznia. Nem lesznek céljai. Valamint nem tudja megbecsülni amije van. Tudod nagyon jó érzés, hogy amid van, azért magad dolgoztál meg. Sokat jelent majd az önbecsülésednek!!!
Szerintem NEM, egyáltalán nem vagy önző.
Más lenne a helyzet, ha egyáltalán nem lett volna lehetőségük rá, hogy félretegyenek, de te azt írtad, hogy aránylag jól éltek, volt autójuk, voltatok nyaralni... (azért azt hozzátenném, hogy emiatt igazán szerencsés vagy). De ha ezeknek az összegeknek a töredékét is neked tették volna félre, akkor most talán könnyebb helyzetben lennél.
És most lehet engem is megkövezni XD
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!