Ez önző gondolat tőlem? Vagy a szüleim önzők?
Tudom, hogy kevesen vannak akinek a feneke alá tesznek egy lakást, de annyira bánt, hogy a családom sose próbált igazából rólam ilyen szinten gondoskodni.
26 éves vagyok, laktam már vagy 10 albérletben, most épp párkapcsolati gondjaim is vannak, és komolyan az befolyásolja a párkapcsolati döntésemet is, hogy ha szakítok, akkor egyedül kell albérletbe költöznöm, amit meg nehezen köhögnék ki anyagilag.
Annyira dühít ez a kilátástalanság, hogy az egyetlen esélyem arra, hogy saját lakásom legyen az, hogy megvárom míg valamelyik családtagom akinek én vagyok az örököse, meghal.
Persze vehetnék fel hitelt is, de semmi értelmét nem látom annak, hogy megvegyek egy 15milliós lakást 30 év alatt 30 millióért.
Tudom, nem szép tőlem, de magamban mindig hibáztatom a szüleimet, hogy apámnak van háza, anyámnak van lakása, az évek során rengetegszer lett volna lehetőségük gondoskodni a jövőmről, ha születésem óta havi 10 rongyot félre tettek volna, már lenne lakásom. Szép autó mindig volt, külföldi nyaralás is volt, meg végülis persze, eltartottak míg elvégeztem az egyetemet, tudom, hogy sok családban ez is gondot okoz, de akkor is bánt, hogy nem gondoskodtak egy lakásról.
Önző vagyok?
"De az durva, hogy megvárja míg valamelyik családtagja meghal, mert annak ő lesz az örököse."
Jó ez durván hangzott, dehogy várom! Meg hát érted az még legalább 30 év ideális esetben, szóval arra dekkolni nem egy életbiztosítás :)
A félretevésre meg - pont ez a gondom - hogy lett volna. De nekik nem az volt a fontos, hanem hogy tudjanak utazni, meg legyen szép autójuk. Engem nem vittek persze, a sokból csak összesen kétszer mentem velük.
A lakáselőtakarékosságon gondolkodtam, de az eleve belekényszerít egy hitelbe, azt meg nem szeretném. Nem is tudnám, miután apám aki végül mindenét elcseszte az én nevemre vett fel hitelt a házára. Még egy lakáshitelt meg nem adnak. Most ott állunk, ha apámmal történik valami, akkor én fogom fizetni az ő törlesztőjét egy olyan házért, ami 200 km-re van a munkahelyemtől, tehát még oda se tudok költözni hozzá...
válasza:
válasza:szerintem akkor önzőség csak ha a szülő megtehetné hogy házat ad a gyerekének de nem adja oda.
Én kaptam házat.Apukám egyke és a nagyszüleimnek két háza van,mindkettő apué lessz.Az egyik üresen állt és mivel neki nem kellet ideadta nekem.Megtehette volna azt hogy eladja ezt a házat és abból boldogan élhetett volna egy darabig de nem tette,köszönöm neki.
Régen sokkal könnyebb volt házhoz jutni,báris mifelénk aki keményen dolgozott annak előbb utóbb lett háza.Nincs olyan ismerősőm aki albérletben lakik.
válasza:Szerintem kár volt az első pár hozzászólónak így neked esni. Bizony nem könnyű a helyzete azoknak a fiataloknak, akikről a szüleik koruk miatt (nem 18éven aluliak) már nem gondoskodnak 100%ig, de még nem elég idősek (35-40), hogy valamennyi félretett pénzük legyen és nincs párkapcsolatuk.
Én értem, hogy nem a halálukra vársz csak rosszul fejezted ki magad nem értem miért kell ezt így meglovagolni. Senki nem várja a szülei de más halálát se.
A helyzeted nem könnyű és lehet jönni mindenkinek azzal, hogy neki rosszabb az rajtad nem segít. De mint te is mondtad, örülsz ha összespórolsz egy kisebb panellakásra pénzt utána meg ugye jönne a gyerek. Szerintem a szüleid is így voltak ezzel, és ez az oka annak, hogy neked sem tudtak születésedtől kezdve félre tenni egy lakásra. Mert ők is úgy indultak mint most te, az akkori ország helyzet sem volt sokkal jobb (vagy egyáltalán nem) mint most. Arra, is gondolnod kéne, hogy félretettek pénzt mert lám, egyetemre jártál tehát gyűjtögettek neked csak nem annyit mint neked most jól jönne. Azért elmesélném neked az én helyzetemet is mert én is kilátástalanak érzem:
Én gyerekként elvesztettem a szüleimet és 10 évig éltem együtt mostohával, aki (törvényi alapon, ne menjünk bele), a szüleim házában él, úgy, hogy engem kiüldözött onnan. Így egy este betelt a pohár és elköltöztem a barátom szüleihez akik voltak kedvesek és befogadtak. De nekik is három gyerekük van (igaz a legnagyobb már külön él), ráadásul az édesanya alig keress többet a minimálbérnél az apa meg rokkant nyugdíjas. A barátommal mindketten egyetemre járunk és nem látunk lehetőségeket a jövőben. Külön szeretnénk költözni 2 éven belül így 2xévesen de nem tudnánk annyit keresni, hogy saját lakásunk legyen 10 éven belül és talán még utána se. Az egyetem drága arra kell a pénzt keresni, utána meg ugye senki nem garantál egy állást 1,5 éven belül egyikünknek sem. (Itt nem az alkalmi állásokról beszélek meg a takarításról.) AZ albérletbe meg csak felelőtlen emberek szülnek gyereket így gyakorlatilag a normális gyerekvállalási időnk egyre fogy, de a gyerekhez szükséges körülményekre sokkal több idő kell mint amennyi rendelkezésre áll. Mi is minden héten újra és újra végig rágjuk az összes lehetőséget (mindkettőnknek két állás...) de nem találunk olyan utat, ami járható szülői támogatás nélkül. Régebben jóval könnyebb volt a gyerekvállalás (és itt engem is meg lehet kiabálni...) mert mindenkinek volt valamilyen állása, ami sokkal-sokkal biztosabb volt mint a mostani időkben...arra lehetett építeni a mostani helyzetre nem...
Ettől függetlenül nem szabad a szüleidtől túl sokat elvárnod, mert ne is szeretnél majd élni és nem a majdani gyerekedre keresni minden egyes fillért. Persze, ő lesz a legfontosabb de attól még te is utazgatnál és neked is kell majd egy rendes autó. Mert az a része önzőség a részedről, hogy ők egész nap otthon üljenek ne menjenek sehova és járjanak Trabanttal, hogy neked könnyebb legyen. Mert te ezt feszegeted kimondatlanul.
válasza:Igen, önző vagy. A szüleid mindent a kis seg*ed alá raktak, és te még egy lakást is elvárnál. Tudod hány olyan ember van a Földön, aki összetenné a kezét, ha olyan szülei lennének, mint neked?
Szégyelld magad, hogy arra vársz, meghaljon az egyik rokonod és te legyél az örököse...
válasza:Miért kellene saját lakás, ház? Gondolj bele, nagy nehezen kiköhögsz egy 8-20M hitelt, erre melléd költözik egy "nehéz természetű" szomszéd... Egyrészt leviszi az ingatlanod értékét, másrészt sok bosszúságot okoz. Védhetetlen.
Ezzel szemben ha albid van és nem tetszik a környék pár nap múlva ott sem vagy. Munkahely miatt is rugalmas lehetsz, mi van ha pár év múlva külföldön folytatnád? Megkötne a hitel..
A magyarok átéltek egy hiperinflációs korszakot, génekben van, hogy csak a ház/lakás/tartós cikk az érték. Az én nagyszüleim az eladott telek (ma 10M összeg) árából 1 hét múlva 10kg lisztet tudtak venni...
Az viszont, hogy mástól várod a segítséget elég önző dolog, ugyan miért vennének lakást a szüleid neked? Vegyél te nekik, hiszen írtad jól keresel, és költözz az övékbe! Nem megy? Pedig a gyerekük vagy, ugyan ki másra számítanának? Ugyanaz a helyzet.
Amúgy nem kell párodnak lenni, barátoddal, kollégáddal is össze lehet költözni rövid időre.
válasza:Én is voltam így.
19 voltam végeztem a sulival, munkába álltam, vőlegényem lett.
A szüleimnek volt egy lakása Szombathelyen. Úgy volt, hogy a vőlegényemmel beköltözünk.
Aztán jött a törés.
A szüleim mezőgazdasági vállalkozók voltak.
Az egész évi termés tönkrement egy mocsok nagy viharban, ami még a tetőjüket is rettenetesen megrongálta.
Annyira a költözésnél voltunk, hogy már a napja is ki volt tűzve, össze voltam pakolva.
Anyukám haladékot kért: meghírdetik a lakást és pár hold termőföldet. Amelyiket előbb viszik, azt adják el.
A lakást vették meg, ebből kifizették apám-anyám tbjét, mert már másfél évvel el voltak maradva.
Dühöngtem magamban.
Apámnak rá két hónapra daganatot találtak a májában. Hála az égnek jóindulatú volt, ki is tudták operálni. De telljesen tönkrement volna a családom, ha nincs apámnak tbje.
Jelenleg albérletben élek a férjemmel és a lányommal, a szüleim ott és abban segítenek minket, amiben tudnak. Ez nem anyagi, természetbeni: hús, tojás, tej, fa.
válasza:"Ha a fizum felét félretenném minden hónapban, akkor is 10 év kellene, mire összejön 15 milla egy lakásra, pedig nem keresek szarul. És akkor ott álnék 36 évesen, hogy végre összekuporgattam egy nyolcadik kerületi másfél szobás lakást?"
Te ezt nem tennéd meg magadért, de a szüleidtől elvártad volna, hogy tegyenek neked félre a majdani lakásodra évtizedeken át!
A szüleid szép házban neveltek, kirándulásokra vittek, valószínű a belüket is kidolgozták, hogy tudj tanulni, egyetemet elvégezni, és végül legyen egy jó munkahelyed, ahol -mint mondod- jól keresel.
Ha ők nem tettek volna meg mindent érted, nézelődhetnél egy szar szakmával, és egy szar gyerekkorral a hátad mögött.
Ahogy valamelyik előző hozzászóló mondta, nem vagy önző, élősködő vagy.
Ja és gondolom a szüleidet sz..nád le öregkorukban, ha lebetegednének.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!