Mi a teendő? Kit hibáztassak, magamat, hogy nem szenteltem elég időt rá? Vagy nevezzem beteljesülhetetlen vágynak?

Kedvés olvasóm és remélem válaszadóm!

A férjem ingázik két város közt nap, mint nap. A buszon felfigyelt egy hölgyre,aki nálam jóval idősebb. Mindig beszélt róla, hogy ma is láttam, meg egy buszon utazunk reggel és délután, a napokban megtudta a nevét is és ettől teljesen a föld fölött jár. Mindig mondja, hogy mennyire szép és, milyen csinos, amit megcáfolnék, de nem a női irígység miatt!! Van amikor hamarabb végez, de ő mindig ugyanazzal a járattal jön haza, amelyiken az a hölgy van. Már próbáltam vele erről beszélni, de ha elkezdem, akkor eltereli a témát. Van egy 2 éves kislányunk nem szeretném, ha olyan családban nőne fel, ahol azt érezni, hogy a szülei közt nincs minden rendben. Javasoltam a férjemnek, hogy költözzünk külön és gondolkodjon el azon, hogy kitől mit szeretne, de ő nem vevő rá. Ha az eszemre hallgatnék, akkor már régen elmentem volna a gyerekkel, de mivel nagyon szeretem ezért még nem volt bátorságom is lelki erőm ezt megtenni. Már a baráti társaságunk is pedzegette, hogy valami nem oké köztünk, de férjem azt mondta, hogy minden klappol. De ha nem szeret, akkor miért nem mondja meg?

Egy kétségbe esett feleség!