Hogyan hessegessem a gondolataimat?

keress valaki mást, legyél nyitott, nézelődj.

A munka csak akkor tud lekötni, ha komoly agytevékenységgel jár. Például a matekfeladatok.

Ezen túl kell esni, nincs mese. Ugyanolyan gyászfolyamat, mint amikor meghal valakink.

Amikor én egyedül maradta, mert a "kedves szerelmem" lelépett, akkor én is nagyon kész voltam. Olyannyira, hogy azt gondoltam, soha nem heverem ki. Igaz, nagyon nehezen, de sikerül túljutnom rajta 3 év alatt. Szerencsére pont akkor kaptam munkát, az nagyon sokat segített, lekötötte a gondolataimat.

Neked is azt javaslom, hogy tereld el róla a figyelmed. Dolgozz, olvass, élj a hobbidnak. Keress új kapcsolatokat. Nem szerelmet, mert az még szerintem túl korai lenne, de baráti, haveri kapcsolatokat mindenképp.

Táncolj, tombolj, sírj, ha éppen ahhoz van kedved. Menj el biciklizni vagy csak sétálj egyet. Ezek mind jól jöhetnek.

És próbálj meg nem haraggal gondolni rá, mert azzal csak a saját lelkedet teszed tönkre.

Remélem, hamarosan jobban leszel, addig kitartást, sok erőt kívánok!

3. vagyok:

Ez lehet, hogy gonosz tanács, de éld át a fájdalmat, ne akard elfojtani magadban, mert az megbosszulja magát. Legyél szomorú, ha úgy érzed, nyugodtan sírj, az tényleg megtisztítja a lelked.

Én is gyakran átadtam magam a szenvedésnek, és egy csomót sírtam.

Előző vagyok még

Én ilyenkor sokat mozdulok ki otthonról, hogy ne üljek otthon és ne savanyodjak bele a nyomoromba, barátaimmal való találkozás nagyobb társasággal, az a legjobb, ha meg otthon vagyok Jóbarátokat nézek:)