Mivel terelhetném el a gondolataimat a szakításról? Még mindig tiszta szívemből szeretem, de időt akarok neki hagyni hogy átgondolja, viszont csak ő jár a fejemben.

Piálni nem érdemes, mert a kezdeti jó érzés után úgyis jön majd a "leszálló ág", és akkor aztán tízszeresen üt majd be a depresszió. Ezért nincs értelme a búfelejtő piálásnak, mert csak az ellenkezőjét éred el vele.

Szerintem csak tedd amit eddig tettél minden nap, ugyanis nem tevékenységfüggő a felejtés, hanem időfüggő.

Ha úgy érzed hogy nagyon hiányzik, csak gondold át hogy miért is szakítottatok, hogy bizony annak oka volt, hiszen a semmi miatt ritkán szakítanak a párok. Nekem bejött az a módszer, hogy átgondoltam mindazt a rosszat amit kaptam tőle, mindazt a fájdalmat amit miatta éreztem a kapcsolatunkban.

Csak feltételezni tudom,(mert nem írtad le érthetően a történeted)hogy ideiglenesen különváltatok,időt kért a párod tőled,hogy átgondolja akarja-e folytatni veled a kapcsolatot.Így van,ez a helyzet?

Először is,nem szabad ennyire függni senkitől.

A szerelmet nem kellene összekeverni a beteges ragaszkodással függéssel,hogy a másik nélkül már létezni sem tudsz.Ez nem így van,és talán ebből lett elege a párodnak.(Ez is csak feltételezés,mert nincs semmi konkrétum leírva).Szóval,ha Ő is ugyan úgy szeret téged mint Te Őt,és veled képzeli el az élettét akkor egymásra fogtok találni nincs miért aggódni.Ha meg nem,akkor felesleges minden nyafogás,úgysem lesztek egy pár.Én megmondom őszintén,nem tartom jó jelnek ha azon kell gondolkodni,hogy akarom-e a páromat,szeretem-e annyira,hogy vele éljek,el kell döntenem Ő kell-e nekem.

Ha szívből vannak az érzések nincs min gondolkodni.Ha meg nem,akkor jobb ha vége.Persze fiatalon máshogy látjuk ezeket a dolgokat még,de hidd el majd úgy 30 felett megváltozik ez a nézeted is.Nem lesz elég ha Te rajonghatsz valakiért aki esetleg azt nem viszonozza,vagy nem úgy ahogy neked az jó lenne.A szerelemnek kölcsönösnek kell lennie egy jól működő kapcsolathoz.De ez sem elég magában,hasonló életszemlélet,egymás kölcsönös tiszteletben tartása,tolerancia...stb.. és még nagyon sok minden szükséges egy boldog tartós kapcsolathoz.Mióta vagytok együtt?Mert egy megfáradt a sok problémától gondtól elnyűtt tizenéves házasságba kapcsolatba el tudom képzelni ha időre van szükség,hogy el tudja dönteni a 2 fél hogyan tovább,de egy fiatal kapcsolatba ezt nem tudom elképzelni.Inkább időhúzásra gondolnék,vagy arra,nincs annyira tisztességes az egyik fél,hogy kimondja vége.Vagy annyira hisztis a párja,hogy nem meri a szemébe mondani,mert fél a következményektől.

Írj kicsit többet,mert így nehéz segíteni.

Nos,így már más a helyzet.

Mégis mit vársz ettől a kapcsolattól?Hiszen még együtt sem éltetek,máris ilyen problémáitok vannak.Ez a pasi nem szeret eléggé téged,legalábbis nem úgy ahogy Te Őt.Ez biztos,különben nem ment volna el,és nem mondta volna ennyire könnyelműen,hogy nem akarja folytatni.Nem akarlak elkeseríteni,de a későbbi folytatást ne vedd készpénznek.Jobb lett volna ha őszintén megmondja nem akar téged,mert úgy látszik Te csak abból értettél volna.Így most él benned a felesleges remény.

Nem a makacsságod döntött el semmit,nehogy ezt hidd.Nem azért hagyott el,mert játszottad a sértődöttet és nem hagytad magad megcsókolni.Vagy ha igen,akkor neked emellett a pasi mellett fel kellene adnod teljesen önmagad,és alárendelni neki.Soha ne alázkodj meg egy férfi előtt!!!!Ha igaza van,akkor természetesen ismerd be amikor megkeres,de Te ne szaladj utána.Ha neked van igazad,akkor engeszteljen ki Ő.Ha szeret nem hagy el ne aggódj,elkergetni sem tudod.De amit leírtál sajnos az alapján én ebben kételkednék.Én is jártam régen ilyen cipőben,tapasztalatból írok.Ne alázd meg magad.Ha az igazira akadsz rá,Ő mindig melletted lesz minden helyzetben hidd el.Szeret a hibáiddal a makrancosságoddal együtt.Ezt is tapasztalatból írom.