Van itt olyan, aki nem szereti az anyját? és aki nem szereti, az miért nem?

én azért szeretem ,mert végül is ő az anyám,de nem a "kedvencem" a családban

azért mert van egy bátyám és ha valami történik itthon (eltörik egy váza) akkor rögtön én voltam...a drága kicsit fiacskája nem csinálhatott semmit......szval mindig neki hisz...én csak a második gyerek maradok...

meg ott van az is hogy egy normális anya szerintem megöleli a lányát..és ad neki puszit..nem csak a szülinapján és karácsonykor.....mert nekem ezen a két alkalmon kívül sosem ad....megölelni meg egyáltalán nem szokott.....

szval ezért.......

14/lány

Mert egész életemben elnyomott.

Arról is be kellett számolnom neki mikor megyek wc-re, sehova nem engedett el, a barátaimat elverte mellőlem, ugyanígy próbálta a pasikat is üldözni.

Soha semmit nem csinálhattam amit szerettem volna, nem járhattam sportolni, nem lehettek hobbijaim, olyan ruhát kellett hordjak amit ő választott, azt kellett tanulnom, amit ő mondott.

Fél éve sem jártam a párommal, mikor elköltöztem anyósomhoz.

Nem tudtam főzni (még egy tojást se mertem feltörni), nem voltak barátaim, nem voltak hobbijaim, fogalmam sem volt, mit várok egyáltalán az élettől.

Most lefőzöm a környéket, jógázok, fitnesszezek, most vágok bele a festésbe...

Viszont szakmát nem találok magamnak.

Most hagytam ott a 2. OKJ képzésemet befejezetlenül, és egyszerűen nem találom a helyem, munkát sem találok, nem tudom, egyáltalán mire vagyok képes...

Ráadásul anyám ellenem fordította a családot, a testvéreim nem hajlandóak találkozni velem, pedig ellenük aztán főleg nem vétettem semmit, régen mindent megbeszéltünk egymással.

Fogalmam sincs, anyám mivel tömheti a fejüket.

Talán így érthető, hogy utálom kedves édesanyám.