Normális, ha nem töltöttük együtt a karácsonyt a párommal?

Normális, tekintve, h tegnap nem volt karácsony, az ma és holnap lesz.

Szentestét a családdal szokás tölteni, amíg nem éltek együtt, nem a barátnővel.

Ja, egyedül élsz? Akkor is bízd rá, h meg szeretne-e hívni, v sem.

Én meghívnám a párom, de csak ha a "családom" nem ellenezné. Amennyiben igen, akkor az ajándékozást követően kicsit átmennék hozzá, h ne legyen egyedül.

Szenteste a legszűkebb családdal. Ti még nem vagytok egy család.

Hogy nem hagyta ott a családját, az természetes.

Ha te az ő családjával nagyon jó kapcsolatban vagy, akkor meg kellett volna hívnia. Viszont ha a családtagok többségével csaképp ismeritek egymást, akkor így helyes, hogy nem erőszakolt rá téged a családra.

A mai és/vagy holnapi napot azért illik veled töltenie.

Mi sem élünk egy városban, én is a családommal töltöm az ünnepeket és ő, én viszont kedden átmegyek hozzájuk és együtt fogunk szilveszterezni. :) Nekem így is jól telik a karácsony!

19L és 21F, 1 éve együtt

Hetente-kéthetente találkoznak, nem élnek együtt.

A szenteste a szűk családé, nem a barátoké. Nem fura, ez a természetes. A legjobb barátnőmmel sem találkozom szenteste, pedig azzal is van olyan jó kapcsolatom, mint a pasimmal, még ha más természetű is.:-)

Sem ő, sem a családja nem tekinti családtagnak egyelőre, ezt kell elfogadni.

Mi fél év után vagyunk hasonlóan,én egyedül lakom,ő még szülőkkel.

De nekünk evidens volt hogy mivel saját szüleimhez nem megyek,igy vele és a szüleivel vagyok karácsonykor,eszébe nem jutott volna egyedül hagyni.

Igen,fél év után belefértem a szűk családi vacsiba,négyen voltunk igy.Ma hazahozott estére mert dolgom volt,holnap délelőtt megyek vissza hozzájuk.Ha kértem volna,marad velem éjjelre ma,ne legyek egyedül,de dolgoznom kell sajnos.De egy kis minifát feldiszitettük nekem is itthon.

Én nem tudnám a párom egyedül hagyni karácsonyra.Pedig mi alig fél éve vagyunk együtt.

Akár én is kiírhattam volna a kérdést annyi különbséggel, hogy mi másfél éve vagyunk együtt. A szentestét egyedül töltöttem (egyedül élek), a családom ma jött át hozzám, természetesen velük együtt áthívtam a páromat is. Jött, kedves volt, aranyos, de láttam rajta, hogy csakis a kedvemért tette meg mindezt és ahogyan a családom elment, már ment ő is, mondván? "A nővéremék várnak." Aztán hozzátette, hogy holnap átjön ugyan, de csak este, mert napközben a nagypapához mennek. Engem csak az zavar, hogy ő láthatóan bele sem gondol, hogy míg ő család-partizik, én egyedül ülök itthon. Ma nagyon kellemetlen helyzet adódott, megjegyeztem, hogy nem szeretnék egyedül lenni holnap, erre ő megszólalt, hogy ez biztos neki szólt. Ezt anyukám azzal tetézte meg, hogy azt mondta neki: "Hát, meg tudom érteni, én sem szeretnék egyedül lenni!" Ezek után odajött hozzám és azt mondta: "Ha gondolod, átjöhetsz te is a papához!"

Hát köszönöm, így nem...

Ne haragudjatok, de magatoknak csináljátok a cirkuszt.

Ha nem vagytok képesek értelmesen megbeszélni egy ilyen kaliberű dolgot (ami, már elnézést, nem túl fajsúlyos), akkor mi a fenére számítotok sokkal komolyabb kérdésekben?

Álljatok a sarkatokra. Ha pedig elutasító választ kaptok, akkor vagy elfogadjátok és hazamentek a saját családotokhoz, vagy dobjátok a partnert.

Más kérdés, hogy emiatt sosem dobnám a pasit. Mivel az egész karácsony-téma nem izgat...