Gyűlölöm az édesanyámat. Velem van a baj?

5) „Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess azon a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!” Ez a parancs arról szól, hogy szüleinkkel tisztelettel kell bánnunk. Gondold át; az életedet kaptad tőle!

Abban én anyukám is hasonlít a tiedre hogy nem nagyon dolgozik, agresszív, magában beszél (vagyis inkább ordibál vagy fél óráig ha nem úgy történik valami ahogy ő akarja), mindenkin uralkodni akar, mindentől fél. Tavaly nyáron nem akart egyedül hagyni itthon úgy, hogy én is mentem valahova (21 éves voltam), mert majd biztos nem kapcsolom ki a monitoromat, jöm egy vihar, kinyílik az ablakom, beesik az eső és felgyullad a lakás.. De én ettől függetlenül nem utálom őt, sőt szeretem is, csak nehéz elviselni. Próbálok úgy gondolni rá, hogy beteg, nekem így könnyebb. Megtanultam már kezelni a hisztirohamjait, egyszerűen csak ott hagyom ha őrjöng vagy mintha meg se hallanám. Irányítani, befolyásolni meg egyszerűen nem hagyom magam, akkor csinálom azt, amit ő akar, ha tényleg én is azt akarom. Az érzelmi zsarolásokat már fel tudom ismerni és egyik fülemen be a másikon ki.. Engem is nagyon sokat szidott nem konkrétan egy dologgal kapcsolatban hanem ami épp eszébe jut. Amikor 51-52 kg voltam akkor "kicsit pufi vagy, fogyhatnál", amikor 48 "túl csontos az arcod, szedj fel pár kilót".. Megtanultam már, hogy nem kell ezekkel foglalkozni, úgy sem lesz semmi jó, csak ha teljesen az ő ízlése szerint nézek ki. Nem ment egyik napról a másikra, sokat gondolkoztam rajta, hogy mért nincs önbizalmam, arra jutottam, hogy anyum miatt, felidéztem a szidásokat, megalázásokat és így át tudtam gondolni.