Bennem van a hiba, hogy ezt nem bírom elviselni?
Több mint két éve vagyunk együtt a párommal. Részben együtt lakunk, nagyon sokat vagyok náluk. Ők ketten élnek, az édesapjával. Az édesapjának van egy "barátnője", igazából nem tudom megfogalmazni, mert nem is élettársi viszonyban vannak, de nem is 20 évesek már, hogy így nevezzem. ( 60 felettiek).
Hétköznap sokáig vagyok suliban, de még így is bevállalom, hogy megyek hozzájuk.
A bökkenő ott kezdődik, hogy szombaton szabad a lakás, akkor mindig ott alszok, de a párom vallásos, így minden vasárnap a templomban van. Megy az édesapjáért és "élettársáért", majd hárman mennek a templomba. Én meg magamra vagyok hagyva abban a nagy lakásban, hogy ő majd jön... Addig főzök, illetve gépezek, ha úgy van időm.
Nem bírom elviselni, hogy fel kell keltenie 8 előtt, azért, hogy reggelit csinálja, 9ig kivasalgassam a ruháit, majd öltözik, és negyed 10kor lelép. Pihenésre lenne szükségem, és arra, hogy a vasárnap ne seregjek forogjak mindenki körül, hanem hozzábújhassak, és együtt legyünk.
Belefáradtam, hogy nekem ki van adva a feladatom. Nagyon szeretem, ragaszkodok is hozzá, de az ilyen dolgaival úgy eltud taszítani. Főleg hogy ebben a tanévben érettségizek, hétköznap és szombaton tanulok, a vasárnapot inkább teljesen rá, és a pihenésre szánnám.
Gonosz lennék, ha megkérném, hogy válasszon?
19/L (25F)
ha engem így választás elé állítanál,akkor én nem téged választanálak.....
21 / F
Szerintem te éretlen vagy még egy ilyen kapcsolatra.
Állítsd választás elé! Ha van esze akkor nem fog sokat búslakodni utánad, hanem keresni fog egy hozzá méltó társat.
Amúgy nem a befogadó család készülékében van a hiba.
Én már azt sem értem hogy miért nem a saját családtagjaiddal élsz együtt...Őket kéne boldogítanod!
Én csak nem értem, hogy ha nem náluk laksz (bejelentve), akkor miért vagy ott állandóan, hogy főzz, vasalj rá(juk)?
Más: ha vasárnap tanulnál, és szombaton mennél át hozzá, akkor nem lenne gond egy szál se.
Gondolom, most dől el, mennyire vagy számára (és a családja számára) megfelelő feleségnek-való.
Bocs, de most gondolj már bele, ha egyszer összeházasodtok, gyerekeitek lesznek, k.vára nem fogsz te délig henyélni vasárnap.
Ilyenkor már rotyog a húsleves, második a sütőben, lejárt az első adag a mosógépben, és örülsz, ha a férjed elviszi a gyereket a templomba, addig sincsenek a lábad alatt.
Meg ne szakadj egy kis vasalásba....
Gondolkodj el azon, mennyire illetek össze.
Azt pedig ne feledd el, hogy nem csak a párod kapod meg, hanem a családját is.
Keress egy olyan srácot, aki hasonló tempóban él, mint te: szombat-vasárnap a lustálkodásé, és esze ágában nincs mellőled menni sehova.
Ha már most elégedetlen vagy, később ez csak rosszabb lesz.
Ez a te véleményed...
Gondolom, nem is ugrasztod ki a leányzót az ágyból fél nyolckor, nem vele vasaltatod a ruhádat, és nem a barátnőd főz nektek ebédet hétvégén.
Itt viszont nem rólad van szó, hanem a kérdező párjáról.
Ő ilyen "keresztény-régimódi" értékrendben nőtt fel, eszerint él. Azt írja, az apjával élnek együtt, ezek szerint a fiú most kifejezetten élvezi, hogy van, aki átvette a nő/anyai szerepet a családban.
Ennek az ő felfogása szerint része, hogy reggel korán kel, mos-főz-takarít, és nem vágyik ilyen hasztalanságokra, hogy összebújva lustálkodjanak vasárnap reggel.
Ezért írtam, hogy a Kérdező gondolkodjon el azon, mennyire illenek össze. Ez csak egy apró része az életüknek, amit már nem tudnak összehangolni.
Neki olyan fiú kéne, aki szintén erre vágyik: hétvégén összebújni, egymással foglalkozni, stb.
Mire észbe kap, vasárnap háromkor kel, hogy időben kész legyen a kocsonya, vagy forralt bor kotyvaszt a disznóvágásra.
Tőle ezt várják el. Ennek a képnek kell(ene) megfelelnie.
Még időben gondolja végig, hogy ennek meg akar-e felelni.
Te meg huszonegy évesen most azt mondod, hogy ne akarjon egy nő házias lenni, legyen karrierista.
Majd ha szerelmes leszel, születik egy gyereked, te is ott fogod verni az asztalt, hogy az anyja van vele otthon GYES-en, "egész nap otthon van, úgyse dolgozik", tehát lesz szíves mosni-főzni-takarítani, pelenkázni, éjjel felkelni etetni, és patáliát fogsz csapni, ha karácsonyra jönnek a rokonaid, és az asszonypajtás szakácsművészetének a csúcsa a háromszög alakúra vágott szendvics.
:P
Próbálok érte mindent megtenni. Azért nem a saját családommal vagyok, mert szüleim reggeltől estig dolgoznak.
Anya reggel fél 8tól délig, majd kettőtől 7ig dolgozik.
Apa pedig 7től délig, és szintén kettőtől 7ig.
Hazaérek, még itthon is sokszor főzök, a lakást rendben tartom, mert nagyrészt én vagyok itthon a legtöbbet. Ha végzek minden tennivalóval, megyek a páromhoz, mert ő nem szeret nálunk lenni.
A főzés onnan ered, hogy akárhányszor ott voltam, mivel ők magukra nem főznek, így mondtam, hogy csinálhatunk ebédet. Pár hónapig ment, hogy párommal közösen főzőcskéztünk, most már nem.
Nekem nem ezekkel van a gondom, csak egy "idegen" lakásban segítségre szorulnék néha.
Itthon nálunk mindig munkamegosztás volt, vele is jó lenne, ha tudnánk kompromisszumot kötni.
Azért nem péntek-szombat alszok ott, mert az számára a haveroké, és a bulizásé.(viszont nem engedi, hogy menjek vele)
Nem délig akarok döglődni, de a vasárnap picit lehetne lazább is. Szombaton azért kelek 6kor, hogy időben eltudjak kezdeni tanulni, és találkozhassak vele. Nem kell az, hogy folyamatosan mellettem legyen, de elszakított a barátaimtól, és a hobbijaimtól (erről én is tehetek, mert hagytam magam, hogy irányítson)
Kedves 7. válaszadó!
Picit én is így érzem :( ő is, és én is szeptembertől ha minden igaz, egyetemre fogunk járni.
Szeretném végig csinálni, gyógyszerész szeretnék lenni.
Azt szeretném, hogy büszke legyen rám, mert szüleimre nem úgy számíthatok, ő meg inkább akar, de nem ad.
Szerintetek ha egy kicsit erőteljesebben kérném, hogy kössünk kompromisszumokat, akkor menthető még ez a kapcsolat?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!