Milyen bakik, vicces, vagy kevésbé vicces történeteitek vannak Karácsonyról?

Kisfiam tavaly 2 éves volt. 22-én mentünk a nagyszülők elé az állomásra, ahol az előcsarnokban volt egy hatalmas karácsonyfa. Ahogy meglátta elkezdett kiabálni, hogy "bacccus mettoooja taaa, nyanya, baccus mettoooja taaa" (basszus mekkora fa, anya, basszus mekkora fa).

Mindenki minket nézett, és nevettek, de én égtem rendesen.

Tavaly karácsonykor történt...

A karácsonyfánk nem volt túl nagy méretű,kb 1,5 méter, és a tükrösszekrényre lett állítva.

Nos, reggel, amint a félhomályos szobában felébredtem, a pillantásom azonnal a tükrösszekrényre esett és rémülten láttam, hogy egy fura alak, valami kis gnóm, hegyes sapkában, karba tett kézzel áll ott és figyel.Sikítva visszafeküdtem az ágyba és a fejemre húztam a takarót.Aztán rájöttem, hogy a "fura alak" tulajdon képpen a fenyőfa volt,csak kiment a fejemből, hogy oda lett állítva.Jót nevettem magamon.

Nálunk a karácsonyfa csúcsdísz törés szinte családi hagyomány. Nem tudom miért, de mindig ennek sikerül eltörnie.

Amikor tizenéves voltam, volt egy papagájunk. Minden délután kiengedtük, hogy had repdessen kicsit. Eljött a karácsony, papagáj kiengedve a kalitkából, neki meg annyira megtetszett a fenyő, az égők rajta, hogy elbambult, és pont a csúcsdísznek repült. Természetesen a dísz darabokban, de a madárnak semmi baja nem esett.

Néhány évre rá a szilveszteri pezsgős dugó röppent ki az üvegből, ami szintén a fenyő csúcsát találta el.

Tavaly pedig nekem sikerült eltörni a csúcsot. A kislányom a Jézuskának írt levelében egy igazi plafonig érő fát kért.(előző évben csak egy kisebbre futotta) Én meg nagy igyekezetemben, hogy minél nagyobb legyen a fa, sikeresen eltörtem a csúcsot. Nem tudtam beszuszakolni olyan kis helyre.

A papagájhoz visszatérve...egyik évben talált egy olyan díszt a fán, amiben látta magát. Így ráült az ágra, és elkezdett köszöngetni a tükörképének.:) Sose felejtem el.

Sorolhatnám még, mert nálunk mindig van egy ilyen sztori karácsonykor.:))

Azon a bizonyos karácsonyon megvoltak hívva unokatesómék is,akik sajnos elég kritikus természetűek,a mi elég idegesítő tud lenni.És enni is nagyon szeretnek, főleg vendégségben...Ezt a kis hülyeségüket elnézve azért nagyon készültünk a fogadásukra.Mikor csöngettek,mindnyájan kimentünk eléjük.Addig a gyönyörűen megterített, finomságokkal teli asztal őrizetlenül maradt az ebédlőben.Mikor visszaértünk a rokonokkal, érdekes látvány tárult elénk:az asztal közepén, a hatalmas süteményes tálban, amiben a felszeletelt bejgli sorakozott szalvétával letakarva, a tetejében ott gubbasztott a macska!A rokonék lesajnáló arccal bólogattak, amolyan na, megvan a véleményem rólatok,kifejezéssel..Hát még mikor temperamentumos nagymamám a falhoz támasztott seprűt felkapva válogatott káromkodások kíséretében tessékelte le a bejglis tálról a macsekot.

De végül is egész jól telet a karácsony, viccesen és bejglinek sem ártott meg, hogy melegen tartotta a cicus.