Milyen bakik, vicces, vagy kevésbé vicces történeteitek vannak Karácsonyról?

A sarok karácsonyfa..Minden évben a testvéreimmel jót nevetünk ezen.

Tudni kell hogy 5-en vagyunk testvérek,és apám egyedül nevelt fel minket.(3 lány,2 fiú)

Apám minden karácsonykor pontosan 24-én vette meg a karácsonyfát,mondván,hogy ilyenkor már olcsón adják,és akkor lehet fát venni.

Egyik évben hazajött egy olyan karácsonyfával aminek csak az egyik oldalán voltak ágak.Olyan fél karácsonyfa volt.A fiúk leleményesen a sarokba kötötték (a csövekre) a fát hogy a díszek miatt ne dőljön el.Jól beszorították a sarokba,így az a pár ág is ami volt rajta előre nyomta magát.Látszatra egy dús fenyőfa volt.Csak ugye nem volt másik oldala.Na azóta mindig mondjuk,ha valaki sarokba teszi a fenyőt,hogy tuti ez is sarokfenyőfa..:)

Kiskoromban hallottam egy nagy robajt a szobámból, és aztán szüleim kiáltozni kezdtek, hogy "jaj, ledőlt a fal!".

Megijedtem, hideg télben hogy fogok így ott aludni??

Rögtön befutottam, és azt láttam, hogy csak a karácsonyfa esett le a komód tetejéről. Nem is értettem, miért vannak úgy oda...

Az egyik: 10 éves voltam, ugyebár tudtam mindent. Hugi a pocakban. Azon a nyáron csődközelbe kerültünk (mezőgazdaság) elvert minket a jég, tönkrement a tető. Hát a karácsony is majdnem ráment.

Végül apukám úgy döntött, hogy ő maga lesz a jézuska, hoz egy fát valahonnan.Éjjel, sötétben.

Apánk meghozta a fát, megláttuk. Soha nem láttam még olyan csúnya fát. Alig voltak ágai, ami volt az is girbegurba.

Apukám másnap megint hozott egyet.. Az sem volt sokkal jobb, az egész fa balra húzott.

Harmadik nap ismét elment, totális idegben.

Hozott egy Símafenyőt. Aminek azok a nagyon hosszú tűlevelei vannak. Anyukám már szólásra nyitotta a száját, de apukám lepisszegte.

Maradt az a fenyő, amire nem tudtuk rendesen rátenni a díszeket!

A másik pár éve történt. Kishúgom 7 éves volt, már régóta zongorázott, úgy döntöttek anyukámék, egy profi szintetizátort kap, hogy tudjon otthon is gyakorolni. Ekkor már a videófelvétel bevett szokás volt a családban.

Húgom odaszalad a fához, meglátja hogy a legnagyobb ajándékon áll a neve. Fel akarja kapni, nem bírja, ezért elkiáltja magát: B.zdmeg de nehéz! Mindenki döbbhenten néz, ő bocsánatot kér. Felrakjuk az asztralra, kinyitja: Aztak.rva! Pont ezt szerettem volna!

(És itt szeretnék köszönetet mondani az állami általános iskolák magas szintű művelő hatásának)

Persze utána sűrűn bocsánatot kért...

Ilyen karácsonyfás sztorim nekem is van. :D

Tavaly anyu díszítette fel a fát(mint mindig), és ez egy jó magas fa volt, alig fért be a házba. Anyám kitalálta, hogy majd ő rakja fel a csúcsot, nem vár apámra. Felmászott a létrára, kezében a csúcsdísszel. A létra neki volt támasztva a falnak, és anyám a nagy egyensúlyozásban elemelte a létrát a faltól. A létra 2 lábon, anyám egyensúlyozik rajta, egyik kezében a dísz, másikkal kapálódzik, hogy ne boruljon fel. Aztán csak elesett. Bele a fába. Majd egy hatalmas kiabálás valahonnan a fából: NEM TÖRT EL A DÍSZ!!!!

Utolsó vagyok

Persze anyámnak sem lett semmi baja. :)

21/L

kevésbé vicces:

utolsó szülőkkel tölött karácsony,páromat áthivtam vacsira 25-én,csak anyámnak mondtam hogy akkor jön ő is (semmi flanc,csak szolid vacsi).Megérkezik,erre apám: EZZEL még mindig együtt vagy?

és egész este csesztetett minket,anyámmal egyetemben

azóta nem megyünk