Zavaró az egy kapcsolatban, hogyha a felek más vallási felekezethez tartoznak?

Hát, a zsidók szeretnek egymás között házasodni, a Hit Gyülisek meg nem mindig bonyolodnak bele a kapcsolata házasság előtt. Bár fene tudja, ahány Hit Gyülis, annyi szabály..

Ez függ a felektől, mennyire elfogadóak, de szerintem hosszútávon nem jó párosítás, pl a gyereknevelés egy fogós kérdés lenne náluk.

Okozhat komoly problémát, és lehet teljesen problémamentes, mert sokkal inkább függ a résztvevő személyektől, mint a vallástól.

Lehet olyan a Hitgyülis, hogy meg akarja téríteni a zsidó párját a túlvilági üdvözülésre való tekintettel, meg lehet olyan is, aki csak imádkozik ezért az Úrhoz, de a párját békén hagyja.

Mondjuk engem zsidóként eléggé zavarna, ha a szerelmem úgy vélné, hogy még nem jutottam el a teljességhez, még valami "hiányzik" belőlem, és akár kimondva, akár sugalmazva megpróbálna rávenni, hogy "fogadjam be Jézust a szívembe". Az én esetemben ez egészen biztos, hogy megmérgezné a kapcsolatot. De hát nem vagyunk egyformák.

Van egy ortodox zsidó barátom. Nem tévesztendő össze az Izraelben is "pingvinnek" hívott ultraortodoxokkal (negyven fokban is fekete ruha, fekete kalap, méteres pajesz, stb.

A "sima" ortodoxok egyedül a kipát hordják. Én ateista vagyok, ennek ellenére néha vallásról is szoktunk beszélgetni, nekem szimpatikus, hogy nem térítő vallás, tehát nem lyukadunk ki minden második mondatnál oda, hogy hinnem kellene.

Viszont ő mondta nekem, hogy komoly kapcsolatra csakis gyakorló ortodox zsidó lányt keres majd. A magyarázata jogos - a legtöbb vallási ünnepüket, illetve a szabályrendszert egy nem vallásos ember nem bírná követni. A férjemmel (szintén nem vallásos) voltunk nála shabbatkor rendezett ebéden. Hát, villanykapcsolótól így még nem féltünk, mint akkor :) "Ha mész WC-re, NEHOGY hozzányúlj a villanykapcsolóhoz, oké?"

Ennek ellenére egyszer sikerült lekapcsolni valamit, de mi jobban megijedtünk, mint a jelen levő vallásos társaság, ők csak nevettek :)

Én pl amellett, hogy nagyon tisztelem a vallásukat, képtelen lennék a vallási előírások szerint élni. Attól tekintsünk el, hogy maga az istenhit is hiányzik belőlem, de egy shabbatot nem élnék túl. Sőt, a kóser étkezést is nehéz megszokni annak, aki Magyarországon nőtt fel, itteni gasztronómiával.

A fent említett barát családjánál vendégeskedtünk egyszer két hétig Izraelben. Mondták, hogy edényekre figyeljünk (húsost tejessel ne keverjük), de a gyomrunk saját felségterület, abban keverhetünk mindent.

Mondanom se kell, ki lettem röhögve egy "húsos" vendéglőben, amikor ebéd után megpróbáltam meggyőzni a pincért, hogy hozzon nekem tejeskávét, ő meg engem arról, hogy NEM tarthatnak tejet az étteremben, mert húsételeket árusítanak és buknák a kóser igazolványt.

Annak ellenére, hogy baromi jó az izraeli konyha, én néhány nap után ölni tudtam volna egy sajtos-sonkás szendvicsért.

Ha gyakorolja mindkét fél a vallását akkor szerintem zavaró lehet, mivel más lehet az értékrendjuk stb.

Üdv: Lil.