Miért ilyen velem anyu? Miért nem érdekli saját lánya?

Cseréljetek anyát. :)

Ez ellen nem tudsz mit tenni. Nehéz, de el kell fogadni, és olyanokkal megbeszélni a problémáidat, aki nemcsak meghallgat, hanem értelmesen hozzá is tud szólni, valaki, aki idősebb tőled, és megbízol benne.

Ez nem jelenti azt, hogy nem szeret. Talán rémes gondjai vannak, és azzal van tele a feje. Azt hiszi, hogy veled minden rendben van, és amit mondasz, azok csak csacskaságok. Mi lenne, ha nem várnál arra, hogy ő közeledjen hozzád, hanem te mennél oda hozzá? Menj oda, öleld meg, vagy csak szó nélkül tegyél meg valamit, amivel megkönnyíted az életét. ( például elmosogatsz, kiviszed a szemetet, ilyesmik )

Esetleg őt is bántja valami, amiről talán nem is tudsz. Kérdezd meg, hogy miért olyan szótlan, bántja-e valami. Ha azt mondja, hogy semmi, akkor csak adj neki egy puszit. El fog gondokodni, hogy mi van, és oldódni fog közöttetek a légkör. Tedd meg te az első lépést. Rajta!

Mélyen megértelek...Talán még jobb is,hogy nem kérdezd tőled semmit,így legalább ha valami olyan van,nem fog tudni róla és kimarad az életedből.Gondolj bele,van rosszabb is.Mikor a gyerek próbálna jóba lenni a szülőjével,de az még ocsmányságokat is mond neki:((((

Lehet neki is vannak most problémái :( Esetleg te odamehetnél tőle megkérdezni,hogy "Anyu hogy vagy?Milyen volt a munka? Nem megyünk el egyet sétálni?"Vagy bármi ilyesmit.Nem kell mondanod magadról semmit,lehet őt kellene csak meghallgatnod

Ne add fel!

Az én szüleim elváltak és apával maradtam.. és én is így vagyok ezzel, csak nálunk az a különbség hogy még azt sem kérdezi meg apa hogy mi volt a suliban. de végülis már megszoktam.. és rájöttem hogy inkább a barátnőmmel beszélem meg a problémáimat.. ő velem egykorú. így könnyebb. :)

Ami az anyámat illeti.. évek óta nem találkoztunk. elköltözött sokszáz km-re tőlünk. állítólag pár éve hazaköltözött. nem veszi a fáradságot hogy meglátogasson.. tulajdonképpen lesz.rja hogy mi van velem.. de végülis ez annyira nem izgat. apától megkapom amit tőle kapnék. lehet hogy a törődést nem annyira..de mint mondottam már hozzászoktam :)

Az én anyukám sem jön soha hozzám, hogy megkérdezze, mi van velem. Azért, mert tele van a feje mindenfélével, most van túl egy szerelmi csalódáson, nincs pénzünk, dolgozik mint valami robot. Ki van merülve fizikailag, meg szellemileg is. De én azért "traktálom" a dolgaimmal. Nem zavarja, azt mondta, szereti, hogy mindent elmondok neki, még ha néha el is küld, hogy majd később beszélünk.

Szerintem lehet, hogy anyukád simán csak nem tudja, hogy hogyan közeledjen, mit kérdezhet, mit nem stb. Jobb lenne, ha mondjuk reggelente közös reggeli mellett, vagy esténként tévénézés alatt felhoznád, hogy "képzeld anyu, van ez az aranyos fiú, ma rám mosolygott" stb. Neked "kell" közeledni, mert anyukádnak csomó problémája lehet, nem tud mindenre időt szakítani.

Miből látszik, hogy nem érdekli amit mondasz?

Az én anyukám is némán szokta végighallgatni, de néha, ha kiakadok, hogy nem is figyel rám, mindig szóról szóra visszamondja, hogy mit mondtam előtte:))) Simán csak hallgat, akkor szól, ha valamiben nem ért egyet, amúgy meg elkönyveli hogy "de megnőtt az én kicsi lányom". 17L