Hogyan győzzem meg a szüleimet, hogy vegyenek nekem egy lakást?

szerintem számold ki, mennyi idő alatt tudnál megspórolni 6 millió forintot 90ezres fizetéssel!

Képzeld, én most nyitottam lakáskasszát, havi 20ezret kell fizetnem 4 éven keresztül, és így össze fog gyűlni kb 1,2 millió úgy, hogy 30% "kamat" (vagyis állami támogatás) lesz rajta. A csupasz befizetett pénz 960 ezer csak!!!

Egy munkatársam 15 év alatt tudott összekuporgatni 700 ezer forintot.

A nővérem és a férje úgy, hogy KÉT fizetésből élnek, felvettek 2 millió forint hitelt, mert lakást vettek 4 millióért az isten háta mögötti gettóban a város keleti nyomortelepén. A 2 milliót 16 évig fogják fizetni havi törlesztőben!!!!

Foggggalmad sincs róla, mit jelent 6 millió forint.

Ilyet nem kérhetsz apukádtól, csak akkor, ha valami politikus az apád. Normális esetben még a jómódúak sem engedhetnek meg maguknak ilyesmit.

Jah, és képzeld el, hogy vannak munkatársaim, akik havi 60 ezret keresnek nettó. Én kórházban vagyok diplomás ápoló, nekem 80 ezer a nettó fizum.

Szóval ebből élni és még spórolni is.... alig lehet.

Szóval nem gondolom, hogy ilyesmit elvárhatsz az apádtól, hogy vegyen neked egy lakást 6 milláért!! Jesszus....

A kérdező azt kérdezte, hogy hogyan tudná rábeszélni a szüleit, hogy adják el az 50 km-re lévő, a lányuk tulajdonát képező félkész kirabolt családi házat, amit évente 2x megnéznek. Amiben benne áll az a pénz, amiből a lány valószínűleg 3 db 6-7 milliós lakást is vehetne.

Mivel az Apa a haszonélvező, a lány a beleegyezése nélkül nem tudja eladni, hiába van a nevén.

Valószínűleg előre arra gondoltak, amikor építkezni kezdtek, hogy az építkezés idején még kamasz lány majd ott alapít valamikor családot. Ez nem jött be, más megoldást szeretne a lány és erre kér tanácsot.

Kedves kérdező! Nem tudok mást ajánlani, mint kedvességgel, észérvekkel próbáld meggyőzni Őket. Pl. Pesthez köt a tanulás, a munkalehetőség, drága lenne naponta 100 km-t autózni stb.stb.

Én úgy érzem, nem azért van a te neveden a ház, mert valóban a tiéd lenne. Hitel, vagy ilyesmi?

Anyósom is most íratja a lánya nevére a telket, hogy ne vigyék el a hitelügyei miatt.

6-7 millió valóban sok pénz. A szüleid pedig ha el akarták volna adni a házat, már megtették volna. Gondolom ők is tudnák hova költeni, amit érte kapnának.

Önálló akarsz lenni? Az már ott kezdődik, hogy te teremted meg az önállósodáshoz szükséges feltételeket.

Mi a párommal saját pénzből építettünk anyósomék kertjében egy kis lyukat a régi gyümölcstárolóból, most abban élünk, és tesszük félre a pénzt, mindenféle támogatás nélkül.

Esetleg te is megpróbálhatnál valami ilyen középutat választani...

De őszintén én se vennék a gyerekeimnek csak úgy lakásokat... még ha gazdag lennék, akkor se, vagy feltételekhez lenne kötve.

Senki nem lesz önálló, ha mindent a feneke alá tolnak.

Ha én diplomás ápoló vagyok, miért nem megyek külföldre?

Kiváló angol nyelvtudásom van, és idő közben még egy amerikai diplomát is szereztem, szóval tudom a lehetőségeimet külföldön. Valószínű, hogy rengeteget keresnék. És valószínű, hogy ha nem lesz más lehetőségem, akkor én is elmegyek, hogy élni tudjak. De mégis amíg csak lehet megpróbálom itt. Idősödő szüleim itthon vannak, a családom itthon, az életem itthon, sehol nem lennék otthon csak itt. És tudom, milyen külföld, mert már éltem egy évet kinn, és nagyon tetszett, hogy nem kellett szűkölködni, de mindennel együtt haza vágytam.

Tudod, nem az a megoldás, hogy húzza el a belét mindenki ebből az országból. Szerinted ki fogja akkor ellátni az itthon maradottakat? Nem a lúzerek maradnak ám itthon! Attól még, hogy lesz, aki bármi miatt nem vonulhat el más országba, még nem az ő "hibája", hogy nem tudott többet elérni, nem tudott nyelvet tanulni, nem tudott beszokni idegen országba. És őket ki látja majd el? Így is nap mint nap kell szembesülni azzal, hogy nincs pénz még gyógyszerekre sem, aztán a jó Istenre van bízva, hogy meggyógyuljon a beteg, mert nincs mivel meggyógyítani. És ha még mi, akik ápolunk, gyógyítunk, mi is elvándorlunk, ami meg is történik, akkor mi marad? Csak a halál, a pusztulás. Nincs mindenkinek orvosa ebben az esetben magánkórházba menni.

És csak januárban 3 újabb kollégám megy külfödre, tavaly 2 ment. Ezek csak ápolók, orvosok is mennek rendesen. Nincs már aki ügyeljen az osztályon, nincs orvos, akinek szóljunk, ha baj van, mert csak névlegesen ügyel, de ha műtéten van, akkor nincs orvos az osztályon. És általában műtét van... Csak imádkozunk, hogy olyan probléma adódjon, amivel egymagunk is megbírkózhatunk. Egymás után 2 három nap ügyeletre vannak beosztva orvosok, az annyiszor 24 óra. Utána biztosan fitt és üde lesz másnap, mikor ismét műtőben lesz?!? Nem feküdnék alá egy 72 órája ébren levő orvos késének... Mi ápolók 30 betegre vagyunk egyszál magunk beosztva éjjelenként, mert nincs kit beosztani, ennyien vagyunk. Iszonyat durva, ami itthon folyik!! Ilyen felállásból ha elmegy még 3 kolléga, akkor nem lesz, ki ápoljon minden 2 éjjel vagy mi?!

És igen, én is elhúzhatnék, persze. De basszus, miért olyan nehéz leszarni mindent? Miért van ez a rohadt felelősség érzet, felelős vagyok a szüleimért, és felelős vagyok a hazámért is. Le lehet hurrogni, hogy hülye vagyok. Itt vagyok.

Kedves Kérdező!

Jelzem, te is "itthon" akarsz lakást venni, az írásod alapján...

Amúgy miért kötelező minden rosszul kereső, albérletben élő embernek külföldre mennie? Voltam Németországban, fél évet, hiába a magas fizetés, fejlett infrastruktúra, nem éreztem magam jól, mert nem oda tartozom, hazajöttem. Nekem itt a családom, a barátaim, a "hazám" vagy mi a franc. Amúgy meg ha mindenki elhúzna, ki fizetné például a kedves szüleid nyugdíját? (Meg az én szüleimét...)

Szóval nem kötelező külföldre menni!