Csalad kontra "karrier"?

Nem olvastam végig mindent, előre is bocsi érte.

Nézd, lehet két úton:

1. nem vállal a nő gyereket, mert karriert akar, inkább majd ha dolgozni kezd. Dolgozni kezdett, megy is neki, elismerik, nem hagyhatja ott, mert kinevezésre gyúr. Kinevezik. Most pláne nem hagyhatja ott, mert bizonyítania kell, hogy meg tudja csinálni. A munka sok, a nő élvezi, minden idejét leköti. Újabb fejlesztések, bővülő pacientúra, nem hagyhatja ott. Telnek az évek, megy a karrier-gőzös. Aztán a nő reggel úgy ébred, hogy de jó volna így harmincon túl elkezdeni a baba-dolgot, még kifut az időből. Próbálkoznak. Nem jön. Nem baj, akkor karrierre koncentrálás, egyszer majd összejön.

a., nem jön össze. EGy év után sem. A következő után sem. Kéne vizsgálat, de közben ott a karrier-gőzös, nem mehet veszendőbe.

b., összejön, 34 évesen, teherbe is esik, gyedre megy. A helyére pedig felvesznek egy fiatal kolléganőt, aki szintén remek, és szintén kinevezésre gyúr. Megkapja. Talán pont a gyeden babázó kolléganő helyecskéjét, hiszen ő most babázik, aztán talán tesót is akar, ez az új tehetség viszont még csak 24, inkább őt kezdik nyomatni (ismeretségi körömben ez történt)

2. a nő gyermeket vállal diploma közben, után, mindegy, a papír meglesz (én utolsó évemben szültem, 11 hónapos baba mellett diplomáztam). Diplomával a kézben gyeden van, babázik. A baba két évesen bölcsibe megy, a nő pedig nekikezd a karriergőzösnek, kinevezik, elismerik, megbecsülik. Csak éppen, amikor hazaér a munkából, nem az az érzés fogadja, hogy de jó lenne lassan nekiállni a babaprojektnek, különben kifutok az időből, hanem az, hogy a karjai közé fut egy édes kis ötéves.

Mindegy, hogy fősuli után 23, vagy fősuli plusz gyes után 25 évesen kezdesz karriert. Én soha az életben nem értettem, miért gondolják a nők, hogy választani kell a család és a karrier között. Én nem választottam, hanem szimultán csináltam a kettőt. Eddig boldognak érzem magam :)

"igazabol semmikor sem idoszeru a gyerekvallalas,de valamikor meg is idot kell ra szakitani."

amíg így állsz a babavállaláshoz, addig nem vagy még érett rá és nem is vágysz rá különösebben. én várnék a helyedben, amíg igazából szeretném.

azzal nem értek egyet, h 30 felett nem ajánlatos szülni, mert erre rengeteg ellenpélda van. sőt a ami világban a nők nagyobb része ebben a korban vállalja az első babáját.

Én írtam a lehetséges utakról (nem kell persze ezer százalékra venni őket, de az esély megvan rájuk)

Annyit tennék még hozzá, hogy akit elkap a gépszíj, nehezen hagyja ott, erre példák a régi munkahelyemről a kollégák is. A vezetőség nőtagjai jellemzően 33-35 évesek voltak, gyerek nélkül, mert karriert építgettek....én voltam az egyik kakukktojás a 25 évemmel és kisfiammal..szintén vezető beosztásban, beosztásban, akárcsak ők. Csak gyerkőccel.

Ha te is úgy szeretnél már babát, mint a párod, szerintem vágjatok bele.

Mondtad, hogy a gyógyszerészet is érdekel, az valóban sokkal barátibb családalapitás szempontjából, akkor menj át oda.

Viszont csak azért ne válts, mert most éppen babát terveztek, mert később esetleg, még ha évek múlva is, megbánhatod a döntésedet.

Persze irtad, hogy alapjáraton is érdekelt a dolog, nem is úgy értem, hogy csak emiatt kezdett el most érdekelni, viszont ha van "álom szakod", akkor azt semmiképpen ne add fel.

Ha viszont te magad sem tudod pontosan merrefele szakosodj, hanem több dolog érdekel, akkor tényleg válassz olyat, amit baba mellett is lehet csinálni.

L/24

Egyértelműen a karrier ne rontsd el az életedet gyerekszüléssel!

Amúgy 30 év felett szül manapság a nők 70%-a, úgyhogy én 40 évre tenném ezt a veszélyességi korhatárt, ami felett nem ajánlatos szülni.