Hogyan tudok a féltékenységből kigyógyulni?
Még tavaly tavasszal történt, hogy kiderült, férjemnek szeretője van. Sok évi házasság van mögöttünk, gyerekeink kirepültek már több éve, úgy éreztem számomra összeomlott a világ, teljesen egyedül maradtam a fájdalmammal. Fogalmam sincs róla hogy kell kezelni az ilyen helyzetet, volt, hogy sírógörcsöt kaptam volt, hogy sehol nem találtam a helyem. Mindegy hova csak menjek el otthonról, hogy ne is lássam a férjem bolyongtam a városban, sokszor azt sem tudom hol jártam, csak menekültem a probléma elől. Volt, hogy úgy éreztem semmi nem érdekel, ha menni akar hát menjen, megleszek én nélküle is.
Sokszor próbáltuk megbeszélni a történteket, de bennem mindig ott maradt az, hogy megaláztak, félre dobtak. Volt, hogy annyira összevesztünk, hogy bejelentette elköltözik albérletbe. Nem könyörögtem neki, hogy ne menjen, igyekeztem közömbös maradni és maradt. Elhatároztam erős leszek, és nem kérdezek rá olyan dolgokra ami arra utal, hogy féltékeny vagyok, nem keresem a bizonyítékokat, hogy magamnak fájdalmat és kétségeket okozzak ezekkel.
Nem tudom meg van-e még a nő. Férjem váltig mondja, hogy tegyem magam túl a történteken, csak engem szeret, velem akarja leélni életét, bla, bla...
Mégis ott van az a nyavalyás tüske, nem tudok hinni neki. Már nincs meg bennem az a beteges ragaszkodás, félelem, hogy mi lesz velem ha egyedül maradnék, valami nagyon üres érzelmek vannak iránta. De mégis előfordul néha amikor félreérthető dolog történik, hogy átfut a gyomromon egy rángás, egész testemben elkezdek remegni, kiszárad a torkom, elmegy a hangom, vagyis elfog a féltékenység. Elválni semmiképp nem akarok, a férjem sem. Így élni borzalom.
Szerintetek van kiút.
Ha egy váza darabjait sikerül is összeragasztani, a repedések ott maradnak, s elég egy mozdulat, és darabjaira hullik. Ezért nem volna szabad eltörni.
Nehéz kérdés. Bár tudni kell, hogy a pasik sokszor a feleségüknél klasszisokkal gyengébb nővel csalnak, mert tetszik neki a nő rámenőssége, hazugsága. Tehát a megbocsátás első lépése, hogy önbizalmadat erősítsd! Jobb vagy, mint akivel csaltak. Aztán nézd, hogy milyen értékek vannak a párodban, s kapaszkodj azokba. Egyet ne tégy: szemrehányást! Aztán az idő begyógyítja a sebet. De SOHA nem lesz olyan, mint mikor a bizalmad még megvolt.
mivel alapvető kérdéseket nem tisztáztatok (vagy legalábbis nem derül ki) teljesen érthető hogy nem bízol benne. Nem beszéltetek arról miért csalt meg. mennyi ideig csalt, mennyi ideig hazudozott a képedbe. Ezek azért elég döntő szempontok.
Engem sosem csaltak meg, vagy legalábbis nem derült ki. Annyi biztos hogy, hogy én mindenképpen legelőször külön költöznék, hogy legyen időm eldönteni mit is akarok. Hogy ne kelljen nap mint nap bele botlanom és szembenézni a megaláztatással. Aztán attól még lehet találkozni. Ha lehiggadtam, a fenti kérdéseket kellene tisztázni. És ennek függvényében döntenék.
Annak viszont abszolúte semmmi értelme, hogy egy fedél alatt élsz egy férfivel, aki folyton gyomorgörcsöt csinál neked. Hacsak nem idő előtt ki akarod nyírni magad. bár akkor inkább azt javaslom, ugorj le az 5.ről, kevésbé fájdalmas mint egy rákbetegséget végigkínlódni a kedves férjed miatt.
33/N
A féltékenység érzése a tulajdonlásból keletkezik. Vagyis, hogy úgy veszed, a párod, a tulajdonod.
Viszont nem az. Nem vagytok a tulajdonai egymásnak. Ha ezt megérted, akkor a féltékenység értelmét veszti.
Másik ok a féltékenységre az önbizalom hiánya. Ha úgy érzed, hogy te nem vagy elég jó, téged félredobhatnak. Pedig nagyon is jó vagy, lám a párod visszajött hozzád. Választhatta volna azt a másikat is, de nem, hanem visszajött hozzád. Ez a te megmérettetésed és győzelmed.
Még egy ok a féltékenységre a rokonok, szomszédok, stb. susmogása: "megcsalta a férje, nahát, persze, mert nem elég jó, nem elég szép, az ilyeneket megcsalják. Visszafogadta, nahát, nekem nem kellene, nem fogadnám vissza, ha egyszer elment...." stb. Ezek rosszindulatú, ellenségeskedést szító, irigykedő beszédek.Ha ezekre hallgatsz, sosem leszel boldog.
Engem is megcsaltak,több mint 1 éve történt.Engem választott a férjem.Az exnő, nem volt jobb nálam,és ez erőt ad...
Sok igazságot írtak az előttem szólók.
A tüske bennem is megmaradt, bár vannak jobb,és rosszabb napok!
Arra gondolj, veled van! Elmehetett volna a nőjével is, de nem!Jó lecke volt mindkettőtöknek ez...
Egy kicsit drasztikusan ír a hölgy,aki azt írja, inkább ugorj ki az 5. ről...de van benne igazság.Kialakulhat rákbetegség is, főleg a nemi szervekben,lelki okokból,ezt én is olvastam.
Hány évesek vagytok, és mióta vagytok együtt?
Azért a részleteket ,okokat tudni kéne,ami ide vezetett,hogy megoldást találjatok a problémára.
hogy én így ismeretlenül mennyire büszke vagyok rád!
engem is megcsaltak már, megbocsátottam, után megint átgázoltak rajtam
miután rájöttem eleve a megcsalás azt jelenti, nem tisztelik a párjukat - és akit nem tisztelnek, nem is lehet szeretik!
bár én is olyan erős lettem volna mint te!
vissza nézve, ha kiálltam volna magamért én is büszke lehetnék magamra.
de nem.
belémrúgtak én meg hagytam szótlanul.
úgy hallottam először ki kell heverni - magunkban szenvedni, utána lehet építeni egy új kapcsolatot.
javaslom te is ezt tedd.
lehet boldogság vár rád, csak még nem is tudod.
kitartás!
Én 52 a férjem 55 éves, lassan elérkezik a 34 házassági évfordulónk napja.
Amikor kiderült a nő megfordult a fejemben ezt én nem bírom elviselni, ezzel együtt élni, fogom magam és véget vetek az életemnek. Szerencsére amilyen gyorsan jött a gondolat olyan gyorsan ment is. Ott vannak a gyerekeink, hála az égnek élnek a szüleim, hogy tehetnék bármi olyat amivel egy csapásra megkeseríteném életüket.
Próbáltam az okot megtalálni, megbeszélni, kibeszélni a férjemmel, egyszerűen semmire nem válaszolt. Nem kis utána járással megtudtam ki a nő. Egyszerre minden össze omlott bennem tőle. Lányom lehetne olyan fiatal, külsőre egy semmi, tudom, nem a külső számít, de itt megfordult a fejemben, hogy akkor már miért nem egy különbbel?
Az előzmények miatt mondhatni érthetetlen volt sokáig számomra a miért. Megteremtettem azt a biztonságot amire egy ember vágyhat. Nagyon békés természetű vagyok, sajnos túl alázatos is, ezért ha bármi probléma volt inkább én fogtam be a szám és én kértem elnézést, hogy vagyok. Soha nem volt gondja a férjemnek a mindennapok problémájával. Mindent magamra vállaltam a háztartás mellett építkeztünk, kivétel nélkül mindent én intéztem el, mellette a gyerekekkel foglalkoztam, egyszer nem ült le egyik mellé sem tanulni. Bár nem élünk nagy lábon, de anyagi gondjaink soha nem voltak, soha nem volt lejárt csekk vagy tartozás. Mindig úgy sakkoztam a pénzzel, hogy az az utolsó napig mindig kitartson. Munkájából adódóan változó a munkaideje, volt, hogy este 11-kor jött haza, mindig mosolyogva, meleg étellel vártam, békés otthonba tért haza.
Már tudom, azt volt a baj, hogy túl jó dolga volt. Besokallt, megunta, fene tudja, de a biztos hátteret felrúgta, kellett az izgalom. Ha egy dög lettem volna, biztos nem így alakul.
Hát azt a 34 évi felesleges energiát sajnálom és nem tudom megemészteni. Nem tudom felfogni, hogy miért nem kell a jó, a nyugalom, a biztonság.
Mindazok után ami történt még mindig nagyon szeretem. Bármi félre érthető dolog történik, mindig azt hiszem a nő munkálkodik, nem hagy nekünk békét. Korábban soha nem voltam féltékeny, ez valami iszonyatos dolog. Ettől akarok megszabadulni.
Ezek után én azt javasolom, hogy kezdd el felépíteni a rajta kívül eső életedet. Munka után ne várd haza meleg vacsorával, inkább azzal foglalkozz hogy te jól érezd magad. Keress különféle szabadidős programokat (jóga csoport, délutáni tánc csoport, sakk-klub, kertészkedés, karitatív munka sérült gyerekek mellett, festő-klub... bármi ami érdekel) én a helyeben egyszerre többet is elkezdenék, aztán majd meglátom mi az ami tényleg tetszik. tulajdonképpen minden délutánra, hétvégére beiktathatsz valamit. Meg fogsz ismerni egy csomó új embert, nőket, férfiakat. biztos fogsz találkozni olyanokkal akik pontosan tudják miről beszélsz, mi a teendő. De lényeg az, hogy sokkal jobban fogod magad érezni, és nem fog nyomasztani ez a probléma többet. Azon fogod kapni magad, hogy már nem is érdekel a férjed, nem érdekel mikor látod, mit csinál, semmi. Na ekkor jön az, hogy vagy elkezd neked látványosan kedveskedni, és megpróbál visszahódítani, vagy nem érdekli őt sem hogy veled mi van. Nos, ekkor világossá fog válni, hogy mi legyen.
De ha semmit nem változtatsz az életeden, akkor nem is fogsz tudni kivergődni ebből a kátyúból. legalábbis szerintem.
33/N már egyszer válaszoltam :)
Erről beszéltem az elején: a pároddal éltétek a kicsit langyos, megszokott életeteket, és akkor jön egy fiatal nőci, aki azt hazudja a párodnak, hogy ő egy Isten. Hatvan felé közeledve is kell egy fiatal nőnek, gondolom, kis ajándék is nyomósított a strammságán.
Biztos vagyok benne, hogy már SOHA nem fogsz úgy nézni a párodra, mint mielőtt nem voltál csalódni kénytelen.
Ne hánytorgasd fel neki, lehet szégyelli úgy is, ha meg nem bánta meg, akkor meg minek. Ne gondolj revansra, mert az csak ront a helyzeten!
Most biztos, hogy támasz melletted, van kihez szólnod.
De egy bizonyos távolságot,érezhető ridegséget én is tartanék. Eljárogatnék, külön programot szerveznék, nem truccból, érezze, hogy tőle független vagy, ill. nem ő jelenti számodra a világot.
Nagyon nehéz, de ha rettegned kell, hogy ezek után is folytatja a megalázásodat, akkor függetleníteni kell magad tőle, mert akkor egy jellemtelen ember. Jó lenne persze tudni, mi hajtotta más nő karjába, nem kihűlt-e nagyon az intim életetek, de ezek nem szeretnek erről beszélni. Fel a fejjel!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!